Romba dőlhet a monarchia?

Sőt, sokan már látatlanban arról cikkeznek, hogy a királyi család fekete bárányának kitárulkozása alapjaiban ingathatja meg a brit monarchiát. Hogy ez lehet a vég kezdete. Nemcsak a bulvársajtó vetette rá magát erre, hanem a komolyabb lapok is aprólékosan elemzik a kiszivárogtatott részleteket. (A könyv hivatalosan ma jelenik meg, azaz mától kapható a könyvesboltokban).

A narratíva ugyanaz, mint a Harry és Meghan című netflixes dokusorozat beharangozása esetében – amelyről kiderült, hogy nagyobb a füstje, mint a lángja, vagyis profi hatásvadászattal állunk szemben. Meglehet, hogy a sorozat célja csupán annyi volt, hogy megágyazzon ennek az „őszinte önéletrajznak”, „bátor helyzetjelentésnek”. Például tudjuk már, hogy Vilmos herceg 2019-ben rátámadt öccsére, méghozzá Meghan Markle miatt, akit a trónörökös nehéz esetnek és gorombának nevezett. Aztán állítólag Vilmos arra biztatta öccsét, hogy nyugodtan üssön vissza neki, ahogy azt gyerekkorukban tette, ő azonban erre nem volt hajlandó. A báty távozott, később azonban visszatért, hogy bocsánatot kérjen, de távozóban megjegyezte: „Nem kell Meghannek beszélned erről”.

Ennél is durvább azonban a katonaságnál töltött időszakról szóló fejezet, amelyben Harry azt állítja, hogy 25 tálib katonát ölt meg Afganisztánban 2012-ben és 2013-ban, amikor helikopterpilótaként több bevetésen vett részt. És hogy sakkfigurákként tekintett rájuk, nem emberekként. Erre már a brit hadsereg nyugalmazott parancsnokhelyettese is megszólalt: szerinte ők ott nem így viselkedtek, nem rajzoltak strigulákat a puskacsőre, és Harry herceg csúnyán cserbenhagyta a hadsereget.

A memoár ezen része azért problematikus, mert ha véletlenül mégiscsak általános hozzáállásról van szó, amelyet a kiképzés és a bevetések során sugalltak a katonáknak, akkor tényleg bajba kerülhet a brit hadsereg vezetése. Úgy tűnhet ugyanis, hogy pilótáik élőben játszottak videójátékot vagy sakkpartit, miközben nem számított nekik, hogy embereket ölnek.

A könyv eddig ismert részei főleg személyes konfliktusokat fednek fel, amelyek Harry szerint kifejezetten az udvari PR-gépezet miatt éleződtek ki. Ez pedig semmiképp sem használ az alkotmányos monarchiának. Catherine Mayer író, III. Károly király életrajzírója kifejezetten veszélyesnek tartja a könyvet, mert előfordulhat, hogy az emberek a királyi család tagjaira fogják kivetíteni a rasszizmus, a nőgyűlölet és a gazdaság hanyatlása miatti haragjukat. Ráadásul a jelenlegi belpolitikai helyzetben a monarchia által támogatott osztálykülönbségek végül alááshatják a királyi család körüli társadalmi konszenzust, aminek komoly következményei lehetnek.

Az új király még nem reagált kisebbik fiának könyvére, amelynek címe egyébként telitalálat: Spare, azaz Tartalék. Vélhetően nem is fog reagálni, sőt valamennyi családtagnak megtiltja, hogy vitába bonyolódjon a szerzővel, azaz cáfolja a rá vonatkozó negatív állításokat. Nem tudni, mennyire lesz effektív ez a stratégia, mert nálunk például a „hallgatás = beleegyezés” mondás járja. Vagyis a túl nagy csönd sem vezethet semmi jóra, ha az embert támadják...