Augusztus közepén őszies napok szomorítják az üdülőket, néhány melegrekordot hozó nap után. Világszerte harsog a média az időjárás szörnyűségeiről, a Földünk éghajlatában beállt, alapvető fordulattal rémisztgetve. Van alapja a fenyegetéseknek?
Rendkívüli az időjárás?
A meteorológusok sokszor elmondják: bizony, a rekordot döntő vagy ahhoz közelítő időjárási jelenségek nemcsak korunkra jellemzőek, voltak óriási szélsőségek régebben is időjárásunkban. Ám ezek szaporodása mégis figyelmet keltő tény.
A nem is olyan távoli jégkorszak markáns nyomokat hagyott a fjordok, a kőhordalékok, az úgynevezett tanúkövek, simára gyalult part menti síkságok formájában. Napjainkban az egész bolygónkra kiterjedő időjárási anomáliák, s a felettünk lévő légréteg ózonlyukainak tágulása miatti felmelegedés lehetősége már a hivatalos intézményeket is alapos kutatásra serkenti.
A jövőt olykor a múltból is ki lehet következtetni. Az ENSZ környezetvédő intézményei, az UNEP (Enviromental Program) és az ózonlyukak tágulását is figyelő UNDP (Developmental Project) világszerte végzi az elmúlt korok időjárását feltáró vizsgálatokat. Szondaként a sok ezer éves mészkőbarlangok cseppköveinek „évgyűrűit” vizsgálják, mert azok – mint a fatörzsek – elárulják, ha odakinn nem volt elég meleg ahhoz, hogy a jég megolvadjon a barlang felett, s meginduljon a csepegés.
Az antarktiszi és a grönlandi jégpáncél mélyéből vett minták hasonlóan árulkodnak a régmúlt időjárásról. A tenger alatti őskorallok növekedése is megbízhatóan rögzítette a hőmérséklet változásait.
Annyit máris sikerült megállapítani, hogy a 2800–3300 évvel ezelőtti időszakban bolygónk markánsan felmelegedett, noha akkor még nem voltak káros emissziókibocsátással járó közlekedési eszközök, ipari üzemek és termékek. A XIX. század is kifejezetten meleg volt.
A meteorológia modernebb eszközeivel figyelése, az 1700-as évek óta észlelték az időjárási frontoknak a Föld forgása miatti, lassú, kelet felé vonulását. A XX. század második felétől azonban a frontok gyakorta hetekre megtorpannak.
Az ok? Tréfásan azt mondhatnánk: a Nap pislogott egyet! Bolygónk időjárását ugyanis döntően a Nap szakadatlan és változatos tevékenysége alakítja. (A vadabb napkitörések, az úgynevezett protuberanciák miatt nemrég többször is megbénult Észak-Amerika egy részének elektromos hálózata.)
Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az emberiség az időjárástól fokozottan fenyegetett részeken is terjeszkedik, építkezik, s hogy a modern kényelmi eszközeink (fűtés, hűtés, elektromos és vízhálózat) csak egy nagyon szűk hőmérsékleti tartományban működőképesek. Három éve Los Angelesben súlyos áramszünetet okozott, hogy a hőség miatt mindenki bekapcsolta a légkondicionálóját. Nálunk egy háromnapos, mínusz 40 fokos hideg egész városrészek távfűtő és vízhálózatát teljesen tönkretenné, szétfagyasztaná, mert bár sokat beszélünk róla, valójában nem készülünk fel az időjárás sűrűsödő, szélsőséges jelenségeire.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.