Rémlátomás

Vang Lee, a kínaiak által hatalomra segített új amerikai elnök nagy év eleji beszédében kifejezte reményét, végre béke lesz Kelet-Európában, miután az orosz–török koalíció már felosztotta egymás közt Ukrajnát és Moldovát. Amióta az EU és a NATO szétesett, a keleti nagyhatalmak útjában nem áll semmi, és senki nem mer velük ujjat húzni. 

Idehaza komoly izgalmakra készülünk, választások előtt állunk. Hogy milyen választások lesznek, már nagyon keveseket érdekel. Marian Kotleba kormányfő a második ciklusát tölti, és főképp a kormányzati negyed kiépítésével foglalkozik az új fővárosban, Besztercebányán. A szlovákiai magyar körökben arról kezdenek pusmogni, végre talán újra tárgyalóasztalhoz ül az MKP és a Híd. Csáky Pál, Kossuth-nagydíjas drámaírónk a magyar kormányzati pénzekből felépült Gombaszög Wellness&Spa Központban elmondott tavaly nyári beszédével tért vissza, és miután végigturnézta a régiókat, sikeresen indult a pártelnöki posztért. Az előző elnököt lemondásra kényszerítették a helyi struktúrák, miután nem akadályozta meg a maradék két komáromi magyar alapiskola összevonását. Az egyikbe négy, a másikba öt magyar kiselsőst írattak be legutóbb. Erőm teljében vagyok, nyilatkozta a Pátria rádiónak Csáky, és ha az alulról építkező pártunk régiós struktúrái is úgy akarják, leülök Bugár Bélával. Bugár Béla, a Híd elnökének színezüst hajkoronája továbbra is ott ragyog a hazai politika színpadán. Kissé már összetöpörödött ugyan, de továbbra is kedélyesen cseverészik az újságírókkal. Mi mindent megtettünk az együttműködésért, nyilatkozza, a labda az MKP térfelén pattog. Csáky Pál lezser viseletben, nyakkendő nélkül érkezik az első megbeszélésre, Bugár széles mosollyal fogadja, egyiküknek sem kell még sem mankó, sem tolószék, pedig már jócskán benne járnak a korban. A tárgyalások a kiszivárgott hírek szerint a kifelé mutatott kedélyeskedés ellenére kőkemények, az MKP helyi szervezeteinek egy része elutasítja az együttműködést, a Híd egyes politikusai pedig a korábbi árulózást emlegetik. Ideje lenne végre fátylat borítani erre, írják a korábban radikális hangnemű szlovákiai magyar publicisták is. 

Végül egészen reményteljesen alakulnak a dolgok. Azt kevesen tudják az országban, valójában milyen választások készülnek, az azonban beszédtéma, hogy a Híd és az MKP végre tárgyal, akár koalíció is lehet a dologból. A helyzet feszült, a tárgyalásokról egyre kevesebb hír szivárog ki, pedig közeledik a listák leadásának határideje. Végül az utolsó pillanatban Bugár és Csáky a kamerák előtt bejelenti, koalícióban indulnak. Üdvrivalgás azért nincs, bár az Új Szó különkiadást szentel a témának. A két pártvezér megállapodik arról is, a Híd inkább az északabbi, az MKP a délebbi régiókban kampányol. A felmérések azt mutatják, ha az országos választási részvétel nem lesz túl magas, az MKP–Híd-koalíció jól teljesíthet. 

Mindenki bizakodni kezd. Talán itt az utolsó lehetőségünk! Végül aztán mégiscsak becsap a ménkő. Alig néhány nappal a választások előtt Bugár Béla az egyik televíziós vitaműsorban elszólja magát, hogy Csáky Pál legutóbbi, Bíborszín felvidéki hajnal című darabjának bemutatóján azért nem vett részt, mert inkább otthon volt kedve borozgatni. Az MKP helyi struktúrái felbőszülnek. Csáky próbálja őket csitítgatni, mondván, ő már ezen túl van, elért mindent, amit akart, hagyják a büszkeségét őrá. Mindhiába. Az MKP OT két nappal a választások előtt határozatban szólítja fel a választókat, hogy mivel a Híd ismét elárulta a magyar közösség kultúráját, ne szavazzanak a Híddal kötött koalícióra, azt felbontottnak nyilvánítják. A felmérések azonban azt mutatják, az emberek figyelmen kívül hagyják az MKP OT felszólítását, és mégis a koalícióra fognak szavazni. 

Rég nem övezte ekkora érdeklődés szlovákiai magyar részről a választást. Az országos részvétel meglehetősen alacsony, az MKP–Híd-koalícióra pedig a vártnál is többen voksolnak. Mégsem győz egyetlen járásban sem. Elvégre már százezer magyar sem maradt az országban. Az elemzések elkezdődnek, elindul a vádaskodás, majd röviddel a választások után felröppen a hír, a két párt a várható tisztújítások után újra tárgyalni kezdhet… És így tovább, és így tovább.