Ramadán: a muzulmánok böjtjének ideje

A ramadán a muzulmánok szent böjti hónapja. Ilyenkor napkeltétől napnyugtáig a felnőtt és egészséges hívők nem esznek, nem isznak, nem dohányoznak, és tartózkodnak a nemi élettől. Napnyugta után a mozlimok követik a Korán utasítását:

„A böjt éjjelén háljatok asszonyaitokkal, és egyetek, igyatok mindaddig, amíg a hajnal fehér szálját meg nem tudjátok különböztetni az éj feketéjétől!”

Mohamed i. sz. 571-ben született a szaúd-arábiai Mekkában. A fiatalon megárvult fiút először a nagyapja, majd annak halála után a nagybátyja nevelte. A szegény árva pásztorként és karavánkísérőként dolgozott. Az utazások élményeiről azután sem mondott le, hogy házasságot kötött Khadídzsával, a gazdag kereskedő özvegyasszonnyal.

A messzi tájakon keresztényekkel, zsidókkal, tűzimádókkal beszélgetett, és megismerte a távoli népek vallásait, a világról, az emberről, Istenről alkotott gondolatait.

Az évek múlásával egyre jobban erősödött Mohamedben a tudat, hogy küldetése van, és már csak idő kérdése, hogy a zsidók és keresztények Istene, aki megnyilatkozott Ádámnak, Ábrahámnak, Mózesnek, és Jézusnak, neki is megnyilvánuljon.

„Amikor Mohamed negyvenéves volt, a ramadán hónap 17. napján megjelent neki Gábriel arkangyal. Ez hétfőn volt, a Mekka melletti Hírá barlangban. És mondá Gábriel:

– Olvass és hirdess!

– Nem tudok olvasni, analfabéta vagyok. Nem ismerem az írást és az olvasást.

Ekkor az arkangyal úgy megszorította Mohamed nyakát, hogy majdnem megfulladt. Gábriel ismét felszólította a recitálásra. De Mohamed megint nemet mondott. És az arkangyal megint megszorította a nyakát. A harmadik eset után Mohamed megkérdezte:

– Mit hirdessek?

– Hirdesd, amit mondok! – válaszolta az arkangyal, és Mohmed hangosan elkezdte ismételni a szavait:

Hirdesd Urad nevében. Aki teremtett.

Vérrögből megteremtette az embert.

Urad a Legnagylelkűbb,

Aki az írótollal tanított.

Megtanította az embereknek azt, amit nem tudott.”

ĺgy lett a mekkai kereskedőből próféta, és így kezdődött el a Korán kinyilatkoztatásainak folyamata – a fent idézett szövegek a 96. fejezet kezdő sorai –, mely egészen Mohamed haláláig, 623-ig tartott.

A ramadán az iszlám naptár kilencedik hópnapja. Mivel a mozlimok a Hold alapján mérik az időt, ezért nem kötelező, hogy a böjt első napja szeptember elsejével kezdődjön. Az idén november 17. körül kezdődött az ünnep, és december közepén fejeződik be. A mindennapi imák a Nap járását követik, míg nyugaton böjtölnek, keleten már nem. A magyarországi mozlimok – hagyományosan – az egyiptomi „napnyugtához” igazodnak.

Egyszer egy hívő megkérdezte Mohamedtől, a napi böjt végeztével előbb imádkozni kell-e vagy enni. Mohamed azt felelte, ha a böjtölő üres gyomorral megy a mecsetbe, akkor egész idő alatt azon jár majd az esze, mikor ehet. Viszont ha teli gyomorral végzi el az imáját, ami leborulásokból és meghajlásokból áll, akkor nem zárható ki, hogy az étel visszajön. Ezért a próféta az arany középut példáját mutatta a híveinek.

A prófétai hagyományoknak megfeleően, napnyugta után a hívők isznak egy kis vizet, esznek pár szem datolyát, elvégzik a kötelező istentiszteletet, majd közösen – család, barátok, rokonok – asztalhoz ülnek.

A böjti napokon a hitében erős, egészséges mozlim napkeltétől napnyugtáig nem eszik, nem iszik, nem dohányzik, és nem él nemi életet. Természetesen nem kell mindenkinek böjtölnie. Sőt, gyerekeknek, terhes asszonyoknak, betegeknek tilos az önmegtartóztatás, mert ezzel önmaguk testi épségét veszélyeztetnék. A nem böjtölő előtt több lehetőség is van. Vagy bepótolja a böjtöt később – betegsége elmúltával –, vagy adakozik egy mecsetnek, egy koldust etet, azaz kiváltja magát. Nem vétkezik az, aki valamilyen félreértés folytán, a napnyugta előtt kezd el enni, de bűn a böjt direkt meg nem tartása, megtörése.

Burgiba, Tunézia exelnöke megtiltotta a böjtöt a buszvezetőknek, a pilótáknak, és minden olyan munkakörben dolgozónak, ahol a böjtölő a maga és mások életét veszélybe sodorhatja. A vallási parancsolatok racionalista értelmezése tette lehetővé Tunéziában, hogy az 1996. évi afrikai labdarúgó-bajnokságon második helyezést érjen el. Ugyanis a muzulmán csapatok közül ők voltak az egyetlenek, akik az épp a bajnokság idejére eső böjtöt felfüggesztették, és később pótolták be.