Pusztító meteoritok és kisbolygók találkozása a Földdel

Akár egy csupán 30 méter átmérőjű kis égitest becsapódása is 1,2 kilométer átmérőjű krátert üthet, elpusztítva mindent egy 1000-2000 négyzetkilométer kiterjedésű területen. Az ehhez hasonló meteorit-becsapódások hatása azonban nem feltétlenül kedvezőtlen. Létezik olyan elmélet is, amely szerint egy ilyen kozmikus karambol következtében alakulhatott ki az élet a Földön.

Nemzetközi összefogással megvizsgálják a meteorit becsapódása nyomán Ghanában keletkezett Bosumtwi krátert.

Ennek kapcsán Christian Köberl, a bécsi egyetem geológiai intézetének kutatója elmondta: a Föld történetében meteoritok, illetve kisbolygók becsapódása már több ízben is döntően befolyásolta a földi élet alakulását. A legismertebb példa erre: 65 millió évvel ezelőtt egy tíz kilométer átmérőjű égitest csapódott be a mai Mexikóhoz tartozó Yucatan-félszigetre és súlyos pusztítást okozott. Tudósok feltételezik, hogy a becsapódás közvetlen és közvetett hatása miatt az összes állat- és növényfajta mintegy 50 százaléka kipusztult, és a legnagyobb valószínűséggel ez vetett véget a dinoszauruszok uralmának is.

Szerencsére ilyen óriási "mennyei lövedékek" csak 10-100 millió évente csapódnak be bolygónkba. Tudjuk azonban, hogy kisebb, 50-500 méter átmérőjű meteoritok néhány ezer évenként érik el a Föld felszínét - hívta fel a figyelmet a kutató. A Föld pályáját keresztező kisebb égitestek nem egészen tíz százalékának pályája ismert csupán, ezért becsapódásuk holnap éppen úgy megtörténhet, mint mondjuk ötezer év múlva. Ilyen kisebb becsapódásból keletkezett Ghanában a Bosumtwi kráter, amelyet most szándékoznak megvizsgálni nemzetközi program keretében.

Köberl szerint az ehhez hasonló meteorok haladási sebessége másodpercenként 11 és 72 kilométer között van. Akár egy csupán 30 méter átmérőjű kis égitest becsapódása is 1,2 kilométer átmérőjű krátert üthet, elpusztítva mindent egy 1000-2000 négyzetkilométer kiterjedésű területen. (Összehasonlításul: Bécs területe mintegy 400 négyzetkilométer.) Annak a meteoritnak, amely a 11 kilométeres Bosumtwi krátert előidézte, Köberl szerint 800-1200 méter lehetett az átmérője.

Az ehhez hasonló meteorit-becsapódások hatása azonban nem feltétlenül kedvezőtlen. Létezik olyan elmélet is, amely szerint egy ilyen kozmikus karambol következtében alakulhatott ki az élet a Földön. A meteorit vájta kráter vízzel telhetett meg, és benne úgynevezett hidrotermális forrás keletkezhetett. Az említett elmélet szerint ebben a tápanyagokban bővelkedő meleg közegben indulhattak be azok a vegyi folyamatok, amelyek végső soron az élet kialakulásához vezethettek - mondta az osztrák kutató