Pótvizsgára készülve

Nem kedvelem a Nova televízió Katlan (Kotel) című műsorát, amelyben útszéli hangnemben üvöltöznek a politikusokra és a nagy kiabálásban nem jut idő a tárgyszerű érvelésre. Néhány napja Petra Buzkovának, az egyik legismertebb cseh képviselőasszonynak szegezték azt a kérdést, hogy miért ellenzi a népszavazás intézményének bevezetését. Kivételesen jó volt a kérdés, csak éppen rossz helyen hangzott el. Tudvalévő, hogy a legújabb cseh alkotmány sebtében készült, éspedig 1992 őszén, amikor felgyorsult Csehszlovákia kettéválásának folyamata. Akkor még gyengék voltak a szociáldemokraták, s ezért nem tudták elfogadtatni saját alkotmánytervezetetüket, amely számolt a népszavazással, mint a képviseleti demokrácia szerves részével. Klausék ellenezték a referendum lehetőségét, s keresztülvitték akaratukat. Miloš Zeman pártja csak azt tudta kiharcolni, hogy az alaptörvénybe kerüljön be legalább olyan záró rész, hogy a népszavazás ügyét külön alkotmánytörvény rendezi majd.

Ennek a jogszabálynak az elfogadására azonban csaknem egy évtizede késik. A Cseh Szociáldemokrata Párt már két tervezetet nyújtott be, amely figyelembe vette az ellenzék aggodalmait és pontosan körülhatárolta, hogy milyen ügyekben lehetne, illetve tilos lenne népszavazást kezdeményezni. Ezzel igyekeztek megnyugtatni azokat is, akik azt állították, hogy a népszavazás intézményével vissza lehet élni, mert drága mulatság, és többek között Szlovákiával példálóztak. Önök, kedves szlovákiai magyar olvasóim, pontosan tudják, hogy a referendumnak olykor akkor is nagy jelentősége van, ha éppenséggel érvénytelen, de éppen a Magyarország NATO-csatlakozásáról kiírt eredményes referendum igazolja, hogy a véleménynyilvánításnak ez a módja is milyen fontos és mennyire hozzátartozik a demokráciához. Egy évvel ezelőtt Csehországban csak a szociáldemokraták és néhány kommunista képviselő támogatta a népszavazás intézményének bevezetését. Klaus Polgári Demokrata Pártjának (ODS) valamennyi, és a négyes koalíció legtöbb parlamenti képviselője viszont nemmel szavazott, s emiatt nem jött össze az elfogadáshoz szükséges minősített többség. Rövidesen a felsőház szavaz az ügyről. Az eredmény azért is fontos, mert nyilvánvalóan arról nálunk is népszavazást kell majd tartani, hogy Csehország belépjen-e az Európai Unióba. Demokráciából most letehető a pótvizsa.A szerző a cseh kormány alelnöke