Paskoló

Az új házelnök már kedden elfoglalja a székét, de ahogy a Quimby énekelte a 90-es évek végén: holnapig van még egy hétfő. Ennek a zavaros idézetnek az elemzése helyett inkább próbáljuk meg kitalálni, hogyan viszonyuljunk Paška úr távozásához. Személyes javaslatom: örüljünk neki. Aki szereti Paškát, örüljön annak, hogy ez a férfi ezentúl nyugodtabban alszik, nem kell feltűnési viszketegségben szenvedő képviselőket csitítgatnia a parlamentben, és nem kell azon aggódnia, mikor vonulnak ismét a háza elé a tüntetők. Aki Paškát nem szerette, az pedig annak örülhet, hogy ez az irritáló jelenség eltűnik a képernyőkről. De miért is volt olyan idegesítő a házelnök stílusa? Talán azért, mert megpróbálta eljátszani a bölcs és megfontolt értelmiségi-államférfi szerepét, de ez valahogy nem sikerült neki. Az államférfi még csakcsak elment volna, az értelmiségi szerep viszont nagyon nem. Emlékszem, néhány éve egy televíziós interjúban a pozsonyi vár udvarán felállított Szvatopluk-szoborról beszélt, amelyet a hazai történészek és művészek egy része oda nem illőnek tart. Paška pedig valami olyasmit mondott, hogy különböző ízlésű emberek különbözően látják a dolgokat, és ez a művészet lényege. Ezzel a szimpatikus gondolattal egyébként semmi baj nincs, leszámítva azt, hogy nem létezik olyan, hogy „a művészet lényege“, de ha mégis, akkor kérjük szépen, azt ne a politikusok mondják meg. Amikor pedig két hete Paška bejelentette, hogy a bársonyos forradalom 25. évfordulójára szervezett koncerten fellép többek között az Iné Kafe, bizony elnevettem magam. A munkásmozgalmi nosztalgiával anekdotázó (papíron) szociáldemokrata házelnök meghív egy kiöregedett vulgáris punkzenekart a forradalom 25. évfordulójának megünneplésére. Bájos.  Szóval Paška érdeme leginkább abban áll, hogy házelnökként 2006-tól levezényelte a Smer törvényeinek elfogadását. Ehhez például értett, ellentétben Richard Sulíkkal - a Radičová-kormány idején Sulík házelnöki tevékenysége tényleg visszaesés volt Paška tevékenysége után, de elsősorban azért, mert Sulík nem értett ahhoz, amihez értenie kellett volna. A másik dolog, amit Paška védelmében elmondhatunk, hogy tüntetést szervezni valakinek a háza elé nem más, mint szemétség. Ha valakinek nem tetszik, amit a politikus csinál, tüntessen a parlament vagy a kormány épülete előtt. A háza előtt akkor tüntessen, ha az illető politikus nem ad enni a kutyájának vagy veri a feleségét. Paška lemondása arra utal, hogy a volt házelnök nem ragaszkodik foggal-körömmel a posztokhoz. A következő kérdés, kivonul-e a politikából, vagy viszontlátjuk-e még valamilyen tisztségben.  Univerzális neveltetést kapott ugyanis - ezt ő maga mondta két héttel ezelőtti sajtótájékoztatóján, a szocialista nevelés előnyeit ecsetelve.