<p>A közelgő varsói NATO-csúcs újra a tábla közepére szögezi az oroszkérdést. Miközben az unió tagállamai egyre inkább ódzkodnak attól, hogy a szankciókat továbbra is félévente megújítsák Moszkvával szemben, a NATO és az Egyesült Államok komoly pénzeket költ a keleti végek megerősítésére. Kell félni vagy nem kell félni Moszkvától a visegrádi országokban? Kinek mi a célja?</p>
Orosz játszadozás a visegrádi térben
Egy biztos: a Kremlben nem a mi euroatlanti érdekeinket nézik. Ez természetes, hiszen mindenki a maga érdekeit követi. A gond az, hogy a sikeres orosz dezinformációs kampány, az európai szélsőjobb becsatlakozása e szólamok mögé, az iszlám fundamentalista terror veszélye mind abba az irányba terelik a társadalom egy rétegét, hogy mégis az orosz érdekeket véljék a magukénak. A 21. században a legtöbb politikai erő taktikája, hogy olyan támogatókat is megnyerjen, akiknek egyébként ez nem állna természetes érdekükben.
A belpolitikában érdemes végignézni, hogy az egykor szociáldemokrata politikát folytató hagyományos baloldali pártok hogyan nyúltak át a másik térfélre, és a jobboldali gyűjtőpártok is megszólítottak olyan rétegeket, amelyeknek a jobboldali adópolitika vagy a vállalatbarát fellépés nem közvetlenül kedvez. Így van ez a külpolitikában is. Miközben soha egyetlen euroatlanti integrációs útra lépett közép-európai fővárosban nem fogalmazódhatna meg komolyabb, az egységünket veszélyeztető moszkvai irány, mégis ez történik időről időre.
Az euroatlanti integrációt Moszkva szellemi értelemben már évekkel ezelőtt párbajra hívta. Régóta folyik ez a propagandaháború, és kétségtelen, hogy a nagyhatalmak közül ebben az orosznak van messze a legnagyobb gyakorlata, terepismerete – ezért is ért minket részben felkészületlenül.
A visegrádi négyek laza szövetsége azt szolgálja, hogy a saját integrációnkon belül tudjunk bizonyos kérdésekben erősebb vonalat vinni – közösen. Moszkvából nézve ez pont fordítva érdekes: a visegrádi négyeket megosztva fel lehet egy-egy országot használni arra, hogy az euroatlanti integrációba belülről vigyen bizonytalanságot. Ez a két ország Szlovákia és Magyarország. Viszont sejthető, hogy Moszkva nem barátnak nézte ki őket hirtelen, csak egy nagyobb ívű orosz védelmi manőver eszközei. Amelyhez a Kremlnek minden joga megvan, csakhogy nekünk teljesen mások az érdekeink. Egészen mások.
Éppen ezért lenne fontos, hogy a visegrádi országok sokkal inkább Berlinnel fűzzék szorosabbra a kapcsolatot, külön-külön és együtt is. A politikai kommunikációban túlságosan nagy teret nyert menekülttéma és az ezt övező feszültség ellenére korántsem lehetetlen feladat a szoros német kapcsolat; és sokkal egyszerűbb Moszkvával tárgyalni Berlin árnyékából, mint kint állva az orosz sztyeppén.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.