Vélemény

Örömtabletta borúlátóknak

Tudta ön, hogy 2014-ben a gitárok száma egymillió főre vetítve 11 000 volt? Fél évszázaddal korábban mindössze 200 ilyen hangszer jutott egymillió embernek.
Sánta Szilárd

2019. február 8. 14:30

Ellenben a nukleáris robbanófejek száma harminc év alatt a negyedére csökkent. Mielőtt elhamarkodottan azt a következtetést vonnánk le, hogy egy hippi utópiában élünk, azt a kérdést járjuk körül, vajon a világ jobb vagy rosszabb hely, mint régen volt. 

Hans Rosling a Tények – Tíz ok, amiért tévesen ítéljük meg a világot, avagy miért állnak jobban a dolgok, mint gondolnánk című provokatív könyvének a második fejezete foglalkozik a negativitás ösztönével. A szerző és csapata tíz tévképzet mögé néz, és az ösztönök, előítéletek, megérzések helyett, makacsul a tényekhez ragaszkodik. A világ harminc országában kérdezték meg az emberektől, hogy szerintük a világ egyre jobb, vagy egyre rosszabb hely lesz-e, vagy lényegében nem változik. 

Kivétel nélkül minden országban az emberek szerint a világ egyre rosszabb lesz. 

Még a boldog dánok több mint ötven százaléka is borúlátó.

A könyv szerzője rengeteg előadást vállalt, hogy hivatalos statisztikákat és tényeket ismertessen. Ezek ismerete önmagában képes arra, hogy a negatív világkép miatt stresszelők máshogy vélekedjenek a jövőről. Rosling 32 grafikont állít csatasorba: olyan rossz dolgok vannak csökkenőben, mint a gyermekhalálozás, a harctéri halálozások, az alultáplált emberek aránya, a természeti csapások okozta halálozások, a himlős esetek száma stb.; és olyan pozitív dolgok vannak növekvőben, mint az írástudók aránya, a lányok iskolázottsága, az elektromossághoz való hozzáférés, a védőoltást kapott gyerekek aránya stb.

A rosszat mégis könnyebben vesszük észre, mint a jót

– a szerző szerint ennek három oka van: „a múltra vonatkozó hamis emlékek; az újságírók és aktivisták szelektív beszámolói; és az az érzés, hogy amíg a dolgok rosszul mennek, szívtelenség lenne a javulásukról beszélni.” Épp a média tudósít sok szenvedésről, katasztrófáról, veszélyről, ezért azt a benyomást erősíti, hogy világ rosszabb hely. 

Persze, azok a hírek, amelyek arról számolnának be, hogy a bankot nem rabolták ki, a repülőgép szerencsésen landolt, senkit sem érdekelnének.

Rosling nem állítja, hogy ne foglalkozzunk a veszélyekkel, és hogy a világ tökéletes, csupán arra hívja föl a figyelmet, vegyük észre a jó dolgokat és a haladást, mert egyszerűen nem igaz, hogy semmi sem javul. A ténytudatosság segít abban is, hogy a rossz híreket a helyükön kezeljük. Jó hír, hogy úrrá lehetünk a bennünk lévő negativitás ösztönön, és így stresszmentesebb, örömtelibb életet élhetünk.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

Miből él az elnökjelölt?

Hamšík Lavezzivel is konzultált átigazolása előtt

Tiltakoznak a kiállított melltartók és bugyik ellen

21 Savage szabadlábon

Pedagógiai napok a digitalizáció jegyében

Pellegrini: A rendőrség senki fölé nem terjeszti ki a védőszárnyait

Legfrissebb galériák
Olvasta már?