Őrizetben Kožený, a Harvard Alap létrehozója

Nincs még egy olyan elhíresült személyisége a csehszlovákiai vagyonjegyes privatizációnak, mint Viktor Kožený, aki a kilencvenes évek elején állítólag 300 dollárral a zsebében érkezett haza Nyugatról Prágába, hogy aztán néhány év múlva több mint 200 millió dollárt érő személyes vagyonával ismét elhagyja az országot. Sietve, persze, mert égett a lába alatt a talaj.

A fantáziával kétségtelenül megáldott, de a tisztességgel köszönő viszonyban sem álló Kožený 1992-ben alapította a Harvard Alapokat (Harvardské Fondy), és tízszeres biztos nyereséget ígért az eladott vagyonjegyekért. A korra jellemző, hogy a szélhámost számos ismert személyiség, köztük az akkor kormányzó Polgári Demokratikus Párt elitje is támogatta. Máskülönben a hatalmas Harvard-kampány nem is lett volna lehetséges. Nyilvánvaló, hogy mindenki nagy pénz reményében tette ezt. Václav Klaus is hallatta szavát, amikor 1996-ban a davosi világgazdasági fórumon patetikusan kijelentette: Bárcsak minél több Kožený lenne itt. Ma már Klaus sem büszke erre a mondatára.

Viktor Kožený, miután több százezer ember elhitte ígéreteit, s eladta neki „kuponját”, hatalmas vagyont szerzett. 1995–1997 között a Harvard Alapokból legkevesebb 11,5 milliárd koronát folyatott át saját, illetve bűntársa, Boris Vostrý külföldi számláira. Miután fény derült a csalásra, mindketten elmenekültek. Kožený már korábban ír állampolgárságot biztosított magának, évek óta a Bahama-szigeteken él, Vostrý pedig Belizében.

A privatizációban szerzett pénzt, illetve az amerikai vállalkozóktól szerzett milliókat Kožený néhány amerikai üzlettársával a kilencvenes évek második felében arra próbálta felhasználni, hogy részesedést szerezzen az azeri olajiparban. Az azeri állami vezetőknek, köztük állítólag az uralkodó Alijev család tagjainak is százmilliós nagyságrendű kenőpénzeket ígért, ha a privatizáció számára megfelelően végződik. Az ügyből végül botrány lett, Koženýék bajba kerültek. Az olajüggyel az amerikai hatóságok is foglalkozni kezdtek, s szerdán bejelentették, hogy az FBI őrizetbe vette Koženýt a Bahamákon, két amerikai társát pedig az USA-ban. Az egyik vád, hogy törvénytelen eszközökkel megpróbálták ellopni egy ország nemzeti vagyonát – mondta újságíróknak Michael J. Garcia amerikai ügyvéd, a vizsgálat vezetője. Ezért az amerikai törvények szerint Kožený legfeljebb öt évet kaphat. De ha sikerül bebizonyítani, hogy mindezt alapvetően a csehszlovákiai vagyonjegyes privatizáció során elcsalt és külföldre vitt, majd tisztára mosott pénzből akarta megvalósítani, akkor már akár húsz évet is ülhet a nyugati média által „prágai kalóznak” elnevezett Kožený.

A kalóz külföldön nagy lábon élt, imádta a luxust. 1998-ban mintegy 725 millió koronáért házat vett Londonban, s majdnem ennyibe került az amerikai multimilliomosok kedvelt hegyvidéki üdülőközpontjában, Aspenben vett villája is. A nemzetközi sajtó is felfigyelt rá, amikor 1997 szeptemberében egy londoni négyszemélyes vacsoráért 21 ezer dollárt fizetett. A Guiness-rekordok könyvébe is bekerült vacsora fejenként, mai árakon számítva 200 ezer szlovák korona.

Kožený bahamai letartóztatása Csehországban komoly politikai hír. Egyelőre nehéz megmondani, hogy a „prágai kalóz” csehszlovákiai, illetve csehországi ügyeit mikor fogja tárgyalni bíróság, s főleg, fizet-e valaha valaki kárpótlást a becsapott és félrevezetett tízezreknek. Az érintetteket ugyanis természetesen ez érdekli elsősorban. Másrészt érdekes politikai vitákra is számítani kell. Az ügy különösen a polgári demokraták számára kellemetlen. Nem kétséges, hogy ezt a Jiří Paroubek szociáldemokrata kormányfő vezette baloldal kellőképpen ki is használja.