Nyugati irányú orosz expanzió – Putyin kelet-közép-európai tervei

MTI–ELEMZÉS

Az, hogy Washington hadat üzen az Iszlám Államnak, megkönnyíti Moszkva kelet-közép-európai befolyásának növelését – írta elemzésében a Stratfor amerikai agytröszt. Hosszú játszma Kelet-Európában című cikkében a kutatóintézet megállapítja, Obama bejelentése igen jó hír Moszkva és Peking számára. Vlagyimir Putyin az orosz elnök kétségtelenül folytatni fogja a nyugati irányú expanziót, ha meg nem állítják. Célja nem a Varsói Szerződés visszaállítása, amelynek fenntartása Moszkva számára túlságosan időigényes és drága volt. Ehelyett Putyin egy hagyományosabb, puhább befolyási övezetet szeretne létrehozni Európában.

Az elmúlt években az oroszok, kihasználva az európai pénzügyi nehézségeket, igyekeztek európai bankokat, elektromos hálózatokat, olajfinomítókat és földgázszállító kapacitásokat vásárolni, és bővítették kőolaj- és gázvezetékeiket a volt csatlós országokban. A pénzügyileg meggyengült Európának eközben csökkent a politikai tőkéje ahhoz, hogy szociális és gazdasági reformokért cserében befolyása alá vonjon olyan országokat, mint Moldova, Szerbia vagy Ukrajna. Moszkva ilyen puha eszközökkel törekedett befolyását növelni a kelet- és közép-európai országokban az ukrán válság előtt.

A válság akkor kezdődött, amikor nyugatbarát tüntetők Kijevben megbuktatták a Moszkva támogatását élvező kormányt, aláásva Ukrajna ütközőövezeti státusát. Az oroszoknak válaszolniuk kellett, és válaszoltak is. Putyin elcsatolta a Krímet, majd segített oroszbarát lázadást szítani Kelet-Ukrajnában. Amikor a szeparatistáknak ezt nem sikerült népfelkeléssé szélesíteniük, és a Nyugat által támogatott ukrán hadsereg kezdte körülvenni őket kulcsfontosságú területeken, Putyin lényegesen megnövelte támogatásukat, például légvédelmi fegyverekkel látta el a szakadárokat, és katonákat is küldött a térségbe.

Többet árthat, mint

a Nyugat segíthet

Putyinnak több ütőkártyája is van. Tudja, Petro Porosenko ukrán elnök is tisztában van azzal, hogy Oroszország többet árthat Ukrajnának, mint amennyit a Nyugat segíthet neki, Ukrajna földrajzi helyzete miatt ugyanis fontosabb Oroszországnak, mint a Nyugatnak. Putyin azt is tudja, hogy az Oroszország elleni nyugati szankciók csak korlátozottak lehetnek, mert Európa függ az orosz gázszállításoktól, az európai és orosz gazdaság összefonódott. Ezt tovább súlyosbítja az európai pénzügyi válság, amely gátolja a valóban hatékony szankciók életbe léptetését.

Ami a NATO-t és a kelet-európai gyors reagálású erő létrehozására vonatkozó döntést illeti, Putyin tisztában van azzal, hogy a katonai szövetség ereje a tagállamok védelmi költségvetésének mértékétől függ. Kevés kivételtől eltekintve a tagállamok nem akarják hazai össztermékük (GDP) 2 százalékát védelemre fordítani. Európa továbbra is egy félig-meddig pacifikált geopolitikai övezet marad, amelytől Oroszországnak nem kell tartania.

Keresi a gyenge láncszemeket

Barack Obama nem fog csapatokat küldeni Ukrajnába, és nem veti be légierejét az oroszbarát szakadárok ellen. Mi több, az ukrán hadseregnek nyújtott támogatása is korlátozott marad. Az amerikai közvélemény kevésbé hajlandó megvédeni Európát az oroszok ellen, mint amennyire hajlandó volt védelmezni a Szovjetunióval szemben. A hidegháború bizonyos értelemben a második világháború folytatása volt, egyben geopolitikai és ideológiai küzdelem, de ma nem ez a helyzet. Putyin mindezt tudja, ezért folytatni fogja a kelet-ukrajnai szakadárok támogatását. Különféle felforgató eszközökkel folytatja a kijevi – és a moldovai – kormány meggyengítését. Igyekszik aláásni olyan gyenge államokat is, mint Szerbia és Bulgária, és legalábbis megpróbálja ugyanezt egész Közép- és Kelet-Európában, a Baltikumtól egészen a Kaukázusig.

Ezért Putyin dolga sok szerencsét kívánni Amerikának az Iszlám Állam elleni háborújához, és remélni, hogy ez a háború jó sokáig tart majd.