Nem csak tőlünk tartanak

Előbb megalakult a ruszin kerekasztal, a hétvégén pedig az is kiderült, hogy a ruszin szervezetek komolyan gondolják az együttműködést, sikerül az ügy érdekében összerántani a civil szféra egy részét, emellett pedig Alexander Duleba keleti és balkáni politikai szakértő kapott megbízást a közösség ügyeinek szimbolikus képviseletére. A ruszin kerekasztal fogadtatása a szlovák sajtóban és közvéleményben rámutat két fontos jelenségre. Egyrészt kiderült, a társadalom nemcsak a magyar, hanem a ruszin szerveződést is értetlenül figyeli, a nemzetiségi közösségek megnyilvánulásaival van gondja. Úgy tűnik továbbá, hogy hosszú távon le lehet rombolni azt a mítoszt is, mely makacsul tartja magát a társadalomban: Szlovákiában csak a problémás magyarokkal van baj. 

A ruszin kerekasztal előtt hosszú út áll, ha el akar jutni a szervezett érdekérvényesítésig. Emellett meg kell küzdenie az ellenszéllel: a szlovák közösség ugyanis látványosan ignorálja a nemzetiségi jellegű problémákat. A nem feltétlenül rosszindulatból, sok esetben csak tudatlanságból vagy tájékozatlanságból fakadó értetlenségre szép példa, hogyan kommunikálta a média a ruszin kerekasztal létrejöttét. A kiemelt hírek azzal foglalkoztak, hogy a ruszinok elégedetlenek - és több pénzt akarnának. Márpedig a kisebbségi érdekérvényesítésnek az anyagi forrásokon kívül más dimenziói is vannak. Ez a felfogás szöges ellentétben áll a szlovákiai közvélekedéssel, miszerint a kisebbségek jó dolgának bizonyítéka, hogy nem állnak elő külön kérésekkel. Érdekes (és szomorú) volt látni, mennyire nem kapott visszajelzéseket a szlovákiai társadalomban a ruszin kezdeményezés, és az a néhány reakció, ami érkezett, szinte kizárólag negatív kontextusban hangzott el: megkérdőjelezték a ruszinok státusát, a kezdeményezés értelmét és jogosságát. Ez is csak azt mutatja, hogy a közösségek jogainak érvényesítését Szlovákiában az alapoktól kell kezdeni, az azzal szemben való ellenállás pedig nem feltétlenül nemzetiségfüggő. A ruszin kerekasztal felszámolhat egy másik, nagyon erős társadalmi tévhitet is. A magyar vonatkozású megnyilvánulások kapcsán gyakran hangzik el, hogy Szlovákiában a kisebbségek alapjában véve jól érzik magukat, kivéve az állandóan okvetetlenkedő magyar közösséget - így tulajdonképpen bennünk van a hiba. Holott a valóságban nagyon sok téma akad, melynek kapcsán közös platformra kerülhetnek az egyes közösségek képviselői. Ha az együttműködést sikerül megvalósítani, akkor csökken az esélye annak, hogy a szlovák politika a kisebbségeket egymás ellen kijátszva kezelje a közösségek részéről elhangzó kritikát, az egység hiányát pedig úgy hirdesse, hogy általános a Szlovákiában élő nemzetiségek elégedettsége. Mert ettől bizony nagyon messze vagyunk.  Megdőlhet az a tévhit, hogy a kisebbségek jól érzik itt magukat, csak a magyarok okvetetlenkednek mindig.