Ne maradj otthon!

Bármilyen hihetetlen, de a sikeres zenei produkciót követően tanúja volt annak, hogy valaki megtalálja a szék alá csúszott telefont, és hangosan kiáltva keresi annak gazdáját. Kicsi a világ, szolgálhatna akár védőburokként is, ha nap mint nap odafigyelnénk egymásra. Ennyire egyszerű. Fel kellene oldani magunkban a koronavírus idejében oly sokat hangoztatott kijelentést: Maradj otthon! Komáromban múlt hétvégén remek zenészek, előadóművészek részvételével zajlott az Adj esélyt digitálisan jótékonysági koncert, a Rotary Klub helyi csapata a speciális nevelésű gyerekek digitális felzárkóztatására gyűjtött támogatást. Aki nem maradt otthon, az élő zene varázsát és a másokat megajándékozás semmihez sem fogható élményét kapta. Pont úgy, mint azok, akik néhány hete elindultak Kamocsára, és támogatták az újabb műtéti beavatkozásra váró csupaszív kislányt, így a kis Dorina folytathatja a biztató eredményekkel járó gyógykezelést. Aki nem maradt otthon, az a napokban hozzájárulhatott Érsekújvárban a művészeti alapiskola új zongorájának vételére rendezett hangversenyen, amit az intézmény tehetséges egykori növendékei adtak. Ott lehetett azon a virágvasárnapi templomi koncerten, amellyel a kórház koraszülötteit segítette. Folythatnánk a sort újabb és újabb példákkal, rendezvényekkel, mert valamennyi külön említést érdemelne. A szervezőket, a közreműködőket és a résztvevőket egységes csapattá kovácsolja a közösen megélt élmény és a segíteni akarás. A kultúrházak színpadától távolabb eső helyeken is számos közösségi erőből megvalósult esemény zajlott, amelyeken a résztvevők szíve egyszerre dobbant. Ezek egyike volt a Down-szindrómával és autizmussal élők világnapja alkalmából megvalósult nagy találkozás. Jelenlétünkkel támogattuk, szorgalmaztuk az elfogadásukat és tiltakoztunk a kirekesztettség ellen. Ilyen esemény volt a bringások összefogása Erikáért, mert egy cserbenhagyásos gázolás felett nem lehet könnyelműen elsiklani. Közösen kell kiállni a jobb, biztonságosabb utak építéséért, együttesen sürgetni a tettes mielőbbi kézre kerítését. Ne maradjunk otthon, ne elégedjünk meg azzal, hogy a közösségi oldalakat pergetve jól megmondjuk a véleményünket! Jókor lenni jó helyen, nemes ügyet támogatni annyit jelent, mint tenni egy lépést önmagunk felé. A virtuális valóság megélése csak látszatvilágokat teremt körénk, emiatt az élő közösség számára egy idő után láthatatlanná válunk. Megszűnünk létezni, mindenről mások döntenek majd helyettünk. Nem elég külső szemlélődőként figyelni, hogyan vonulnak ki tiltakozásul mások, és állnak egy-egy fontos ügy mellé. Ez szeptember végén sem lesz elég. Józan ítélőképességű vezetőkre van szükség, akik fontosnak tartják minden kisebbségben élő felzárkóztatását és integrálását. Olyan vezetőkre, akik nem hátrányként, hanem értékként tekintenek a másságra.