Szlovákia unalmas. A különböző országok kiemelkedő személyiségeiről készült nagy IPSOS-felmérésben a válaszadók Szlovákiát az első helyre sorolták a legkevésbé érdekes államok listáján. Lehetne azon vitatkozni, hogy igazuk van-e, hogy mi mindent lehet itt csinálni, milyen emberek vagyunk, hogy egyszerűen csak nem ismernek minket. De engem inkább valami más döbbentett meg.
Ne becsüljük alá az unalmat!
Az unalmat mindig negatív jelenségként érzékeljük. Igen, szinte ide hallom az érvelést – hiszen a szótár is így definiálja: kellemetlen érzés, amikor nincs semmi dolgunk, nincs semmilyen aktivitásunk. Persze, de mit árul el rólunk az, hogy ennyire ódzkodunk tőle?
A modern embernek állandóan szüksége van ingerekre, valamire, ami szórakoztatja, ami elvonja a figyelmét attól, hogy önmagával legyen. Az orvosnál, az irodában, a buszmegállóban, a pályaudvarokon, a tömegközlekedési eszközökön, tulajdonképpen bárhol, ahol várakozni kell, szinte mindenki a mobiltelefonjára veti magát. Hogy véletlenül se unatkozzanak. Hogy ne legyenek egyedül önmagukkal.
De ez nem újdonság. A holland filozófus és teológus, Rotterdami Erasmus, akinek nevét a diákcsereprogramoknak köszönhetően mindenki ismeri, a 15–16. század fordulóján megfigyelte ezt az unalom jelenségét, de fordítva közelítette meg a dolgot. „Akik elsajátítják az önmagukkal való együttélés művészetét, nem ismerik az unalmat” – mondta.
Egyébként a legjobb ötletek hosszú pillanatokból születnek. Ezúttal Jean d'Ormesson francia író tapintott rá a lényegre: „Az unalom a tehetség jele. Mielőtt megteremtette a világot, Isten unatkozott. Newton a fűben feküdt és ásított, amikor látta, hogy a gravitációs törvény almája leesett a fáról, amely alatt unatkozott.”
Az állítólag rém unalmas Szlovákiában az átutazóknak csodálatos lehetőségük van arra, hogy egy ideig egyedül maradjanak önmagukkal, és valami értékeset merítsenek az ittlétükből. Pozsonyban sokkal kevesebb inger éri az embert, mint New Yorkban, Párizsban vagy Londonban? Annál jobb! Mindenki elemezheti, mi történik körülötte, itt bárki tud időt szakítani magára, le lehet lassulni, ki lehet élvezni minden pillanatot.
Egy dologról megfeledkeztem. Az unalom megnyújtja az időt. Biztos vagyok benne, hogy ezt már mindenki megtapasztalta: látogatóban, ahol a beszélgetés nem érdekel, minden perc egy órának tűnik. A mai világban, ahol mindenki gyorsaságot, hatékonyságot, eredményeket, magas számokat, magas hozamot akar, mi lehet jobb, mint az időnek ez a jóindulatú torzítása?
Az unalom lehetővé teszi számunkra, hogy megtapasztaljuk az életet. Ne hajszoljuk, hanem élvezzük ki! Szlovákia unalmas? Legyen az! Elvégre ez minőség.
A szerző a Plus 7 dní napilap munkatársa
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.