Náci lerakat volt a CIA a hidegháború alatt

MTI-HÁTTÉR

Több mint ezer nácit alkalmaztak az amerikai titkosszolgálatok a második világháború végétől egészen a 90-es évekig – írta a The New York Times olyan levéltári adatokra hivatkozva, amelyek titkosítását a közelmúltban oldották fel.

Azt korábban is lehetett tudni, hogy a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA), a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) és a katonai hírszerzés zsoldjában szolgáltak nácik és kelet-európai kollaboránsok, ám sokkal többen voltak, mint azt feltételezni lehetett. Egyes esetekben a szakszolgálatok még ötven évvel a háború után is megpróbálták leplezni a velük való kapcsolataikat. További dokumentumok titkosításának feloldása után a mostaninál is több együttműködőre derülhet fény.

Az 50-es években J. Edgar Hoover, az FBI és Allen Dulles, a CIA igazgatója úgy gondolta, a volt náciknak a szovjetekkel szembeni hírszerzési értéke nagyobb súllyal esik a latba „erkölcsi tévedésüknél”, vagy a háborús bűnöknél. Hoover személyesen hagyta jóvá néhány náci informátor alkalmazását és „szovjet propagandának” minősítette a háborús atrocitásokkal kapcsolatos vádakat, Dulles pedig úgy vélekedett, a „mérsékelt” nácik hasznosak lehetnek Amerika számára.

Otto von Bolschwing a zsidók millióinak haláltáborokba deportálásáért felelős Adolf Eichmann fő munkatársa volt. Őt a CIA európai kémkedésre szerződtette, majd, mintegy jutalomként, 1954-ben New Yorkban telepítette le. Bolschwing a CIA-től kért segítséget, amikor izraeli ügynökök 1960-ban Argentínában foglyul ejtették majd Izraelbe szállították Eichmannt. Az amerikai hírszerzés is aggódott amiatt, hogy nyilvánosságra kerülhet a Bolschwing és Eichmann közti kapcsolat. 1961-ben aztán az ügynökség arról biztosította az exnácit, hogy ez sosem fog kiderülni. Bolschwing ezután két évtizeden át háborítatlanul élt, 1981-ben halt meg. 1980-ban az FBI még az amerikai igazságügyi minisztérium nácivadászai előtt is elhallgatta, hogy mit tud a volt náci ügynökökről, akik közül 5 akkor is aktív informátora volt.

1994-ben, amikor az amerikai igazságügyi minisztérium Bostonban eljárást indított a litván Aleksandras Lileikis ellen, akinek a CIA aktái szerint is köze volt 60 ezer zsidó legéppuskázásához, az ügynökség egy ügyvéd közvetítésével megpróbált nyomást gyakorolni az ügyészekre.

Maryland államban az amerikai hadsereg volt náci tiszteket képzett ki a Szovjetunió elleni invázióra. Connecticut államban egy volt náci fegyőr a CIA megbízásából azt tanulmányozta, vajon hordoznak-e titkos üzenetet a kommunista blokk országai által kibocsátott postai bélyegek. Virginiában „Hitler egy vezető tanácsadója” titkos eligazításokat tartott szovjet ügyekben. Németország szovjet megszállási övezetében volt SS-tisztek fektettek le a hírszerzés által használt kábeleket és figyelték meg a vasúti forgalmat.

A feloldott titkosítású hírszerzési értékelésekből ugyanakkor az is kiderült, hogy a náci kémek nem ritkán alkalmatlannak, mi több, olykor megrögzött hazudozónak, csalónak, sikkasztónak, néhány esetben pedig szovjet kettős ügynöknek bizonyultak.