Most már építkezés is terhelhető jelzáloggal

Eső után köpönyeg – mondhatnánk annak hallatán, hogy a parlament teljes egyetértésben fogadta el a régen várt banktörvényt.

A jogszabály például a jegybank feladatául szabja, hogy azonnal zárja be azt a pénzintézetet, amelynek gazdasági paraméterei a megszabott határok alá süllyedtek. A jól fizetett menedzserek pedig ezentúl a vagyonukkal is felelnek az általuk okozott kárért. Egy húszmillió koronás büntetést talán már ők is megérzenek majd. A dolognak egy szépséghibája van: a politikailag jól fekvő Devín Bank miatt a törvény elfogadását legalább fél évig késleltették. Ennek ára közismert. Másként mondva: a banktörvényt csak akkor tették rendbe, amikor már egyetlen pénzintézet sem volt közvetlen veszélyben.

Persze azért még jó volna lezárni a Befektetési és Fejlesztési Bank, valamint a Postabank ügyét, hogy elmondhassuk, vége a korábbi sötét időszak terhes örökségének. Az óvatosság azonban továbbra sem árt. Tudjuk, hogy az összes bank már három éve szó szerint ül a pénzén, a hazai jogrendszer és a gazdasági morál ziláltsága miatt nagyban elkerüli a vállalati szférát – pedig mindenütt ez alkotja a pénzforgatás legkiterjedtebb klientúráját. A pénznek viszont dolgoznia kell. Ezért aztán a magánszférában próbálják elhelyezni a pénzüket – idén a legtöbbjüknek a jelzáloghitelek által sikerült is. Abban a pillanatban azonban, hogy kimerészkednek a vállalatok közé, valóságos aknamezőre jutnak, ahogyan azt néhány jónevű, korábban afféle elit intézményként csak a legjobb üzletekkel foglalkozó bank is tapasztalhatta az elmúlt két évben. A vártnál sokkal jobban alakuló jelzáloghitelekkel kapcsolatban érdemes felfigyelni arra, hogy az új banktörvény szerint zálogként építés alatt álló ingatlan is használható, illetve az eddigi 60 százalék helyett az ingatlanérték 70 százalékáig nyújtanak hitelt.

A parlament, ha akarná, újabb gazdaságélénkítő döntést is hozhatna. Napirenden szerepel az a képviselői javaslat, amelynek alapján adókedvezmény járna az értékpapírokba történő befektetésekre. Ez szokványos dolog a környező országokban – mint annyi más esetben, Szlovákia most is kivétel. Pedig ez sokat lendíthetne a hazai tőkepiacon. Nem tudni ugyanis, meddig tartható az az állapot, hogy kapitalizmust „építünk”, de tőke nélkül. Szinte tragikomikus volt, amikor a terrortámadás miatt a világ összes tőzsdéje veszteséget veszteségre halmozott, a pozsonyi értékpapírtőzsde indexe viszont többéves rekordot döntött. Az is szomorú, amikor a közép-európai értékpapírpiac versenyképességéről szóló vitákban a tervezett tőzsdefúziók során meg sem említik Pozsonyt. Az adóalap-csökkentés szimpatikus intézkedés, hiszen azokat jutalmazza, akik dolgoznak és jövedelmük van, és mivel a pénz fogyasztás helyett hosszú távú lekötésre kerül, ez a nemzetgazdaság szempontjából is előnyös. Ezt minden közgazdasági középiskolás tudja, most már csak azt kellene kideríteni, miért jelent ez vörös posztót az illetékes legfelsőbb tisztségviselőknek és parlamenti képviselőknek (igaz, ezen az úton feketén zsebbe nem vándorol semmi).

A bohunicei atomerőmű vitás két blokkjával kapcsolatban a héten a környékbeli polgármesterek és a vállalati szakszervezetisek tartottak tiltakozó gyűlést, mondván, a kormány döntése, miszerint a tervezettnél hét évvel korábban zárja be a két blokkot, 1100 munkahelyet szüntetne meg. Kár, hogy azt nem számolgatják, hogy a perspektíva nélküli blokkokba ölt tízmilliárd koronából hány munkahelyet lehetett volna teremteni – országszerte. A kormány a nyomásgyakorlás elle-nére kitart elhatározása mellett. A vita kicsúcsosodása november derekára várható – ekkor kellene aláírni az erőmű leállításával kapcsolatos egyezményt. Ráadásul ezen a héten kezdődött meg Bécsben a bírósági tárgyalás annak a feljelentésnek az ügyében, amelyben egy osztrák zöld parlamenti képviselő a közelség miatti érintettség címén fejti ki aggodalmait az említett két blokkal kapcsolatban. Fő veszélyként a védőburok hiányát, a nyomástartály állítólagos problémáit, illetve a földrengésekkel szembeni elégtelen védelmet jelölve meg. Ez a tárgyalás még érdekes fordulatokat hozhat.

A végére hagytuk a mesterségesen keltett botrányt: valakik a napokban lejáratási kampányt indítottak Szlovákia legjobban működő pénzintézete ellen. A rágalomhadjárat miatt a Tatra Bankban elhelyezett 75 milliárd koronás betétből az elmúlt két hétben 2 milliárd koronát vettek ki, ami 2,6 százalékos csökkenésnek felel meg. A bank vezetősége megnyugtatásul közölte: a kampánynak nem lesz semmilyen hatása a pénzintézet év végi gazdasági eredményeire. Ezt a jegybank is megerősítette, hozzátéve, hogy Szlovákia harmadik legnagyobb pénzintézetének semmilyen problémái nincsenek. Az ügy folytatása a rendőrség kezében van, a pénzintézet 5 millió korona jutalmat ajánlott fel annak, aki felfedi a lejáratás mögött álló személyeket.