Mint a mesékben

Megmondom miért. Mindenki tudta, hogy a szociális rendszerünk elhasználódott, megöregedett, nincs pénz a működtetésére, kontraproduktív, satöbbi, de senki sem merte bevállalni, hogy az ország nagy része ellen menjen. Mindenki csak pofázott, de mosta kezeit. Hát ez az ember bevállalta, hogy az ország kétharmada utálja őt. Utálták is rendesen. (Mondjuk tény, hogy volt a bársonyszékszerzésében valami biznisszerű, de egy bizniszmen soha nem tagadhatja meg önmagát. Itt és most Dzurindára célzok.) Arrogáns volt és nagyképű, de megcsinálta. Igaz, a saját bizniszéről sem feledkezett meg, azt is megcsinálta. De megcsinálta azt is, hogy önmagától lelépett, miután kiderültek a kis csencselései. Könnyű most azt mondani, hogy egy politikus ne csencseljen, ilyen csak a mesékben van. Szlovákiára ez a mondat így hangzik helyesen: egy politikus ne csencseljen nyilvánosan.

Egy megy, egy jön. Minardis gyorsasággal körözött be a kormányba Jirko Malchárek. Az extesztpilóta hű maradt a Minardi márkához, s körülbelül annyi időbe tellett neki miniszterré válni, mint egy Minardinak végigmennie Spában a többiekhez képest. Programbeszédét nem sikerült megtanulnia, viszont nagyon hatásosan olvasta fel. Ebben mindenkit biztosított arról, hogy nyalni fog jobbra, nyalni fog balra, de leginkább fölfelé. Egy láthatatlan kacsintás Mikloš miniszterelnök-helyettes felé, kis könyörgés a segítségért, elégedettség mindenki arcán, mint a mesékben. Az a jó Malchárekben, hogy senki nem vár tőle semmit, így negatív meglepetést nem tud szerezni. Mindenki tudja róla, sőt el is mondja, hogy nem ért ahhoz, amibe éppen belekezd, de ki nem sajnálja le, az a lényeg, hogy tele a kormány.

Távozott Rusko köreiből egy asszony, Iveta Henzélyová képviselő. Mondhatnók, végre ő is rájött, hogy Pavol Rusko mutyizott, s hogy ez az ANO nem az az ANO, meg hogy Lintneréknek és a kormánynak szüksége van rá, ám a képlet ennél sokkalta egyszerűbb. Rusko három gráciájából kettő, Brestenská kisasszony és Černá asszony rövidesen az ANO alelnökei közé avanzsál, a már ott lévő Glončáková-Golev mellé. De ezek a matrónák megfeledkeztek Henzélyová asszonyról, hát ő meglépett. Ruskónak csak három gráciája maradt. Mint a mesékben.