Milliárdok Brüsszelből

Az Ursula von der Leyen által bemutatott mentőcsomag a következő hétéves uniós költségvetés kiegészítéseként került az asztalra, és 750 milliárd euró többletet jelentene a tagállamok számára. Az EurópaiBizottság ezzel a mentőcsomaggal nemcsak a koronavírus utáni gazdasági fellendülést szeretné támogatni, hanem a jövő zöld és digitális európai gazdaságának létrejöttét.

A csomag hátterében a francia–német tervet lehet érezni, de az Európai Bizottság igyekezett olyan csomagot összeállítani, amely az északi és a déli tagállamok számára egyaránt elfogadható lenne. A források kétharmadát nem kell visszafizetnie a tagországoknak, de azért nem teljesen ingyen ebédről van szó. A fennmaradó egyharmadot a tagállamok hitel formájában vehetik fel, és az unió szigorúan ellenőriznifogja a források felhasználását. Várható továbbá, hogy a jogállamiság fontos kritériumként szerepel majd a források elosztásánál.

A bemutatott uniós mentőcsomag értékelése jobbára pozitív, de természetesen korántsem mindenki elégedett. Míg a déli tagállamok értékelik, hogy ők kapnák a legnagyobb támogatást, Közép-Európában ez nem aratott általánostetszést. Orbán Viktor magyar kormányfő abszurdnak és perverznek titulálta a mentőcsomagot,szerinte a szegények finanszíroznák a gazdagokat. Kritikus hangot ütött meg Andrej Babiš cseh kormányfő is, aki a felelőtlenül gazdálkodók nagyvonalú támogatását kritizálta, és nem nehéz kitalálni, hogy kire gondolt. Ezzelszemben, Lengyelországban és Szlovákiában üdvözölték az EurópaiBizottság tervét, ami nem meglepő, hiszen mindkét ország rendkívül jól jön ki a források elosztásából. Lengyelország különösen elégedett lehet, Olaszország és Spanyolország után a legtöbb pénzhez jutna a mentőcsomagból.

Szlovákiának sincs oka panaszra, hiszen a jelenlegi kulcsszerint az új mentőcsomag az ország számára 8 milliárd eurós többlettámogatást jelentene. Hogy érzékeltessük az arányokat, ez az éves GDP körülbelül 8 százaléka. Nem véletlen tehát, hogy olyan kijelentések is elhangzottak a napokban, hogy Szlovákia számára ebben az évben korábban jött a karácsony. Ha a tagállamoknak sikerül megegyezniük a csomagról, ez egyáltalán nem lesz túlzás. Szlovákia az elkövetkező hétéves költségvetési ciklusban összesen 16 milliárd eurót kaphat az EU-tól, ami jóval meghalad mindent, ami eddig az uniósforrásokból érkezett, és nagymértékben hozzájárulhat a gazdaság égetően szükséges modernizációjához

Ennyi pénz azonban nagy felelősség is a szlovák kormány számára. Valószínű, hogy ekkora uniós támogatáshoz többé már nem jut Szlovákia, ezért nagyon fontos lesz jól eltervezni, hogy mire fordítjuk. Sokat beszélünk arról, hogy túl kell lépni az összeszerelő ország státuszán, ezért a forrásokat a jövőbe tekintve kell felhasználni. Elsősorban a digitális gazdaságot és a zöld technológiákat kell támogatni, de az oktatásirendszer versenyképességének növelésérőlsem szabad megfeledkezni. Aggasztó azonban, hogy az ország az eddigi uniós pénzeket is csak lassan tudta lehívni és felhasználni, ezért kérdéses, hogy az államapparátus mennyire tud megbirkózni a többletforrások feldolgozásával. A legfontosabb prioritás ezért a források lehívásához szükséges bürokrácia csökkentése és a folyamatok ellenőrizhetőségének és átláthatóságának garantálása. Ez az elkövetkező évek legnagyobb kihívása a kormány számára, mert ezekből a támogatásokból valóban megalapozhatjuk a szlovák gazdaság jövőjét