Mi változhat, és mi nem?

A nagy érdeklődést mutatja, hogy Texasban és Hawaiin az előzetesen szavazók száma meghaladta magát a 2016-os részvételt. De mi változhat igazából a választási eredménytől függően? Az Egyesült Államok imázsát tekintve nagy probléma volt Donald Trump elnöksége. A párizsi klímaegyezményből és az iráni atomszerződésből való kilépés és az izoláció rontotta a nemzetközi megítélését. Korábban Barack Obamában majdnem háromszor annyian bíztak külföldön, mint Trumpban, és Bidennel is ez a helyzet az európaiak körében. Trump elnöksége alatt az USA mintha elveszítette volna tekintélyét, vagy lehullt az álarc. Legtisztábban ezt az illegális bevándorlás és a mexikói határon épülő fal példáján látni. Trump egyik legnagyobb botránya, hogy a mexikói határon szétszakítja a családokat, és ketrecekben tartja a gyerekeket. De ez korábban is létező probléma volt, csak az ő elnöksége jobban ráirányította a figyelmet. Joggal kérdezte Bidentől az utolsó elnöki vitán Trump, hogy ki építette ezeket a ketreceket. Hiszen azok az Obama-adminisztráció „vívmányai”. Trump alatt „csak” többen kerültek ilyen táborba, Obama idején pedig több illegális bevándorlót deportáltak. De ezt az adatot már Trump sem húzhatta elő, hisz ciki számára, hogy Obama keményebb volt a mexikóiakkal.

A híres mexikói fal a másik szemfényvesztés. A 2016-os kampány fő eleme volt mindkét oldalon, de az utóbbi 4 évben csupán pár kilométernyi új falat építettek. Viszont több száz kilométernyi meglévőt felújítottak. A republikánus retorikán háborogtak a demokraták, de igazából nem történt semmi új.

Amíg Biden titokban korrupt és fiát küldi üzletelni, addig Trump gyerekei nyíltan vesznek részt apjuk kormányzásában és kapnak külföldről milliókat. Trump részéről az egyetlen álszenteskedés, hogy saját hoteljeiben költ el állami milliókat, amíg például golfozik, de „önfeláldozó” módon lemond a 400 000 dolláros évi fizetéséről.

Obama is egyre álszentebb lett elnöki évei alatt, például az ilyen-olyan terrorellenes akciók, eltussolt szudáni és pakisztáni rakétatámadások ügyében, de mivel benne jobban megbízott a nemzetközi közösség, ez nem vert akkora hullámokat. Ehhez Trump egója kellett. Ezt az évet például egy független állam tábornokának meggyilkolásával kezdte, ezzel is mutatva, hogy a nemzetközi normák az USA-t egyáltalán nem érdeklik.

Ami a környezetvédelmet illeti, Biden 2050-ig nettóban nullára akarja csökkenteni a károsanyag-kibocsátást. Több mint valószínű, hogy ezt a célt nem fogja elérni az ország. De jó lenne legalább ebbe az irányba elindulni, nem pedig tagadni, mint Trump, hogy egyáltalán létezik klímaváltozás.

Sajnos olyan világban élünk, ahol a legnagyobb játékosok rutinszerűen szegik meg a szabályokat, de mégis jobb, ha nem a konfliktust keresik és legalább néha, a látszat kedvéért betartják őket ahelyett, hogy mindent felrúgnak.