Mennyi idő kell egy világjárvány kitöréséhez?

Német kutatók a fertőző betegségek világjárvánnyá történő átalakulását modellezték - írja a Magyar Hírlap Online, a National Geographic információira hivatkozva. A modell az elmúlt évek rettegett járványának, a SARS-nak a terjedésével kapcsolatban bámulatosan precíznek bizonyult.

A WHO-vizsgálata szerint a SARS első hulláma 2002 novemberében a dél-kínai Guangdong tartományból indult el. Alig néhány hét alatt fertőzötteket regisztráltak Hongkongtól kezdve, Szingapúron át, egészen Kanadáig. Még Alaszka, Dél-Afrika és Ausztrália sem maradt ki belőle. A halálos áldozatok száma meghaladta a 700-at, a fertőzötteké pedig a 8000-et.

Légi közlekedéssel terjed

A járványok terjedését előrejelző, korábbi matematikai modellek a SARS-kitörésekor egytől-egyig csődöt mondtak. A német Max Planck Intézet és az amerikai Kaliforniai Egyetem kutatói ezért most új modellel rukkoltak elő. A modell szerint a járványok terjedési sebessége döntően a kitörési hely légi kapcsolataitól függ.

Amikor a kutatók modelljüket ráillesztették a SARS-járvány terjedésére, bámulatos egyezést kaptak. A modellről a Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos szaklapban számolnak be.

Légi és járvány útvonalak

A kutatócsoport szerint a járványok tovaterjedése megakadályozható lenne a légi közlekedés nagy csomópontjainak lezárásával. Ugyanis függetlenül attól, hol tör ki a járvány, az, hogy világjárvánnyá válik a nagy légi közlekedési központoknak, – Londonnak, New Yorknak vagy Frankfurtnak –, "köszönhető". Nem az számít, hogy hány ember fordul meg egy repülőtéren, hanem hogy hány célponttal van összekötve az adott reptér.

A modellen a világ 500 legnagyobb repterének, hetente több mint kétmillió járata alapján kalkulálta a járványok terjedését. A modell a teljes polgári repülés 95 százalékát lefedi. Hogy milyen gyorsan terjed tova egy fertőző betegség, függ attól, hogy a keletkezési helye mennyire frekventált, mekkorák a gyógyulási esélyek, és milyen magas a halálozási ráta.