Megágyazott narratívák

Amint kedden este a lengyel település, Przewodów mellett bekövetkezett a robbanás, sok szereplő igyekezett az esetet rögtön a saját infokommunikációs hasznára fordítani. Ebben élen járt az orosz információs gépezet, amely egyszerre tagadta hivatalosan, hogy orosz rakéta lett volna, miközben az egykori Russia Today, ma RT főszerkesztője egy telegramcsatornán már arról írt, hogy a lengyelek megérdemelték a támadást. Közben a közösségi médián az orosz oldal azt is nyomta, hogy a lengyelek és az ukránok provokálnak az üggyel. Sose volt gond, hogy ellentétes tartalmú üzeneteket közölnek, hiszen éppen ez az elbizonytalanítás lényege, a sok fals vonal között elveszik az igazság.

Ezzel szemben a másik oldalon a közösségi reakció – balti, lengyel oldalon elsősorban – nem kis részben az volt, hogy a NATO az ötös cikkelyt már élesítheti is, és lassan ideje lesz az európai NATO-erőknek belépni a háborúba. Ez a mai ismereteink szerint legalább annyira valótlan kategóriát jelent, mint az orosz narratívák.

Maga a lengyel Nemzetbiztonsági Tanács (BBN) kedd éjjel összeült, és onnan is úgy álltak fel, hogy majd mérlegelik, hogy az Észak-atlanti Szerződés negyedik (és nem ötödik!) cikkelyét egyáltalán élesítik-e. Végül ezt sem hívták össze hivatalosan, bár beszélt róla Duda lengyel elnök és Stoltenberg NATO-főtitkár. Ennek egyébként is inkább diplomáciai jelentősége van, hiszen ez egy fenyegetés (tehát nem közvetlenül fenyegető támadás) esetén a NATO-tagok magas szintű konzultációját indukálja.

Sajnos a háborús feszültség, az infláció okozta társadalmi sokk és az energiaválság együtt megviseli már az európai polgárokat is. Teljesen érthető, hogy sokan, sok helyütt megijednek egy ilyen esettől, és természetesen sosem kizárható, hogy egy hasonló művelet valójában „false flag” (vagyis provokáció), vagy éppen figyelemelterelés egy máshol zajló, fontosabb lépésről.

Az tény, hogy kedd estére tízmillió ukrán maradhatott áram nélkül, és közel 100, méregdrága X-101-es rakétát lőhetett ki az orosz légierő az ukrán civil célpontokra, ezzel rombolva tovább a tél elején a kritikus infrastruktúra minden elemét. Ezt se hagyjuk figyelmen kívül, hiszen épp az Moszkva célja, hogy aláássa az ukrán támogatás fontosságát a szövetségesek közt és lehetőség szerint megossza őket. Erre alkalmas lehet mindenféle kisebb incidens a harctéren kívül, legyen szó gabo nazsarolásról vagy az Északi Áramlat vezetékén bekövetkezett robbanásról. A mostani ügyben is ezt a lehetőséget látják, teljesen függetlenül attól, hogy egyébként mi is történt valójában – az a trollgyárak számára mindegy.

Emlékezhetünk még a régi háborús plakátokra: aki fecseg, az az ellenséget segíti. Ez Londontól Moszkváig a megfelelő nemzeti verziókban ott ékeskedett sok felületen a világháború idején. A dezinformáció korában ezt csak annyival kell kiegészíteni, hogy aki félrevezető tartalmat megoszt, sokszoroz vagy más módon terjeszt, az is az ellenséget segíti. Minden ilyen incidens hajnalán nagyon óvatosnak kell lenni a megosztások tartalmával és azzal, hogy ne az ellenfél által megágyazott narratívákba essünk bele.