Már csak a pont hiányzott az i-re

Az „Odakint most szörnyek járnak” című megmozduláson közszereplők, színészek, digitális tartalomgyártók és tömegek szólaltak fel, Orbán Viktor évértékelő beszédében azonban nem foglalkozott vele. Lehet, kicsit megrángatta a Fidesz bajuszkáját, de „kétharmad” nem reagálta túl sem a felszólalásokat, sem pedig a tömeg jelenlétét a főváros központjában. A demonstráció békésen lezajlott, aki ott volt, egyetértett az elhangzottakkal (minden bizonnyal), a hétköznapokban pedig ment minden tovább. Orbán a kegyelmi botrányt mostanra úgy forgatta, hogy társaival egy új törvényjavaslatot fognak benyújtani a gyermekvédelemmel kapcsolatban az Országgyűlésnek, így „majd az ellenzék akkor vitézkedhet, ha ezt meglátják” (hangoztatta a beszédében).

Talán nem csak én vagyok így, vagy lehet, épp csak én vagyok ilyen, de várnánk, hogy ekkora tömeg megmozgatását követően lángra kapjon a szikra, amit bőszen szórtak a kovaköveket ütögetve. Nem kell itt polgárháborúra, lázadásokra gondolni, sőt még zavargásokra sem, hanem inkább arra, hogy ki kellene tűzni egy célt, amit elérhet a tömeg. Az AP hírügynökség kiemelte Osváth Zsolt egyik gondolatát, miszerint nem tudja, mit érnek el a nap végén, de egy biztos, nem maradhatnak csöndben. Igen, valóban nem lehet tétlenül ülni, s nem lehet ölbe tett kézzel várni azt, hogy a politikai reform kedvezően megszülessen hangadás és megmozdulás nélkül, csak az a „valami”...

Lehet egy személy, egy komoly cél, egy közös elv, egy jól megfogalmazott dokumentum, ami húzóereje és központi mozgatója a demonstrációnak. Megfogalmazódtak magvas gondolatok, de a végére mintha egy gyertya kialudt volna, és azok a demonstrálók (akik esetleg ott voltak és fideszesek), megkapják úgy a módosításokat, ahogy Orbán gondolja. Elképzelhető, hogy vehemens természetemből fakadóan, közeledve így március idusához egészen másként látom mindezt. Az sincs kizárva, hogy azért éreztem kicsit hiányosnak ezt az egészet, mert egy határon túli magyar, aki beleszületett a „rendszerek átkába”, több röntgenképen keresztül látja a problémákat.

Az elején mindenkit ledöbbentett, hogy olyan tartalomgyártók, művészek és közszereplők támogatták a tüntetést, akiket százezrek követnek az online térben. Kérdéses volt az is, hogy ez fizikailag mennyire mutatkozik meg. A tömeg összejött, nem kérdéses. Azt is elmondhatjuk, hogy alakul a molekula, a szomszédok elindultak a „reformpróbálkozások” macskaköves útján, bizonyos formában képesek tömegeket mozgatni egy ügy kapcsán, ha annak van tétje és létjogosultsága. Most már csak azt a „valamit”, azokat a „szegecseket” kell megtalálni a fi ókban, amiket ha jókor, jó helyen, egy ütéssel bevernek, akkor talán kedvezőbb eredményeket érhetnek el a „kétharmad” háza táján. Természetesen mindezt kulturált körülmények között, nem kell hozzá agresszió…