Majdnemdemokraták

Alig ért véget a megyei önkormányzati választások első fordulója, a Nyitrai kerületben máris megkezdődött a magyarellenes hergelés.

A szlovák közszolgálati rádióban azt panaszolta több aranyosmaróti atyafi, hogy a régióban szörnyűség történt, mert az ő járásukból csak három képviselő jutott be a regionális parlamentbe, Érsekújvár térségéből viszont tizenegy. A komáromiakkal együtt harmincegyen lesznek a magyarok, így aztán háttérbe szorulhatnak a kerület északi járásai. Ostobáskodásaikat azzal fejezték be, hogy a magyarveszélyt csak úgy lehet enyhíteni, ha a HZDS jelöltje lesz a megyei elnök. Ezek a nyilatkozók már a saját bőrükön érzik, hogy valami nincs rendjén a fenenagy szlovákiai demokráciával, csak nem jó helyen keresik a vétkeseket. Ugyanis Mečiarék szabdalták úgy szét Szlovákiát, hogy északon minél több minijárás legyen, a magyarok lakta régiókban pedig maradjanak meg a mammutegységek. És csaknem minden szlovák honatya arra szavazott, hogy a javasolt tizenkét megye helyett csak nyolc legyen, nehogymár a magyarok bárhol is többségbe kerüljenek. Csakhogy a demokrácia és a nacionalista rendező elv sehol, még Szlovákiában sem illeszthető össze. Ahol most a bűnösen rossz júliusi döntés miatt nemcsak a gömöri és a bodrogközi magyarok, hanem a szepességi és a zempléni szlovákok is dühöngenek, hiszen ott sem a történelmi tájegységek és természetes gazdasági kapcsolatok alapján húzták meg a megyehatárokat. Kiutat hosszabb távon egyértelműen a természetellenes állapot megszüntetése, addig pedig minél több olyan megyei elnök megválasztása jelenti, aki nem a tekintélyuralmat, ezzel együtt pedig a nacionalista szemléletet akarja erősíteni. Nyitrán, Nagyszombatban, Kassán, Eperjesen és Besztercebányán javulhat a múlt szombati mérleg, ha a jobbközép pártok megyeielnök-jelöltjei – köztük Fehér Miklós és Kvarda József – győznek. Az a bizonyos labda most a szlovák térfélen pattog, hiszen a magyar választók jól tudják, kire voksoljanak. S remélhetően jövő szombaton – felismerve a HZDS további térhódításának veszélyét – jóval többen mennek el szavazni. ĺgy aztán a szlovák jobbközép erőkön a sor, hogy végre ne a nemzetisége, hanem rátermettsége és politikai értékrendje alapján ítéljék meg a jelölteket. A KDH most sem mer ujjat húzni magyarellenes majdnemdemokratáival. Mikuláš Dzurinda viszont már megtette ezt a lépést. Pavol Rusko is ugyanezt fontolgatja. Ők már tudatosították, hogy az ország, tehát mindannyiunk jövőjét is meghatározhatja, hogy ki mer, ki képes szakítani előítéleteivel.