Magyar választások: még semmi sem biztos

Egy, az Országos Választási Bizottsághoz érkezett - a töredékszavazatok elosztásához kapcsolódó - indítvány szerint az SZDSZ-t meg kellene fosztani az országos listán szerzett madátumai többségétől. Ez ugyanakkor azt jelentené, hogy a választást a Fidesz-MDF pártszövetség nyerné. Szakértők jogi nonszensznek tartják a beadványt.

Az OVB többségi döntéssel úgy határozott, hogy hétfőn tárgyalja azt a beadványt, amelyben egy állampolgár állásfoglalást kért a kiesett jelöltek utáni töredékszavazatok figyelembevételének módjáról. A beadványozó szerint a választási eljárási törvény alapján kiesik a jelölt, ha a szavazás megkezdése előtt a jelöléséről írásban lemond, választójogát elveszti vagy meghal. Álláspontja szerint, miután a jelölt a választást megelőzően lemondott jelöltségéről és a jelöltek nyilvántartásából is törölték, nem rendelkezik a továbbiakban a választási eljárás során az őt megillető jogokkal és kötelezettségekkel. A beadvány szerint mivel az országos listán szerezhető mandátumok a második fordulót követően kerülnek kiosztásra, a második fordulót megelőzően jelöltségéről lemondó személyt a listás mandátumok kiosztásánál kiesett jelöltként kell kezelni.

Poczkodi Balázs, az SZDSZ és Szoboszlai György, az MSZP által delegált OVB-tag a későbbi tárgyalásról szóló döntést követően úgy vélekedett, hogy az ügyet meg lehetett volna vitatni az ülésen, és a döntést nem kellene öt napig "lebegtetni". Szoboszlai György szerint a beadványozó nyilvánvalóan tévedésben van. Mint mondta, ha a második fordulóban visszalépett jelöltektől megvonnák a töredékszavazatokat, jelentősen csökkenne az SZDSZ mandátumainak száma; ehhez kapcsolódóan felvetette azt, hogy az Orbán-kormány legitimitása visszamenőleg megkérdőjeleződne, hiszen ott a kisgazda képviselők léptek vissza a második fordulóban.

Maczonkai Mihály, az OVB választott tagja jelezte, hogy a jelenlegi rendszer van életben 1990-től, ezért a felvetés az elmúlt négy választás módszerét kérdőjelezi meg. Hozzátette azonban, hogy a kérdésen mindenképpen gondolkodni kell.

Az OVB kampánycsend-sértési ügyekkel is foglalkozott. A panaszok különböző televíziós műsorok, illetve újságok és online tartalomszolgáltatók hírét kifogásolta. A bizottság az indítványok egy részét elutasította, vagy a helyi választási bizottságokhoz küldte. A testület elutasította azt az április 20-i panaszt, amelynek beadványozója szerint azok az sms-üzenetek, amelyek azt állították, hogy a miniszterelnök feleségét megverték, - mint negatív kampány - a Fidesz és az együttműködő pártok lejáratását célozták. Az OVB szerint a beadvány nem tartalmazott bizonyítékok konkrét megjelölését.

Mi a töredékszavazat?

Erről az 1989. évi XXXIV. törvény
az országgyűlési képviselők választásáról 9. § (1) rendelkezik:
"Töredékszavazatnak minősülnek: a) egyéni választókerületben a választás első érvényes fordulójában az olyan pártjelöltekre leadott szavazatok, amelyekkel a választás egyik fordulójában sem szereztek mandátumot;"

A jelöltre vonatkozó rendelkezések

Erről az 1997. évi C. törvény a választási eljárásról 58. §-a rendelkezik:

"A jelölt kiesik, ha a szavazás megkezdése előtt a jelölésről írásban lemondott, választójogát elvesztette, vagy meghalt. A kiesett jelölt nevét a jelöltek nyilvántartásából, illetőleg a szavazólapokról törölni kell."