Magyar, orosz – két jó barát?

Valószínűleg ezeknek a megfontolásoknak nagy szerepük volt abban, hogy a korábban az oroszokat finoman szólva nem kedvelő magyar nacionalisták viszonylag gyorsan oroszbaráttá lettek. Alighanem felsejlik előttük az ábránd: ha Oroszország elragadhatta a Krímet Ukrajnától, akkor mi is visszavehetjük Erdély vagy a Felvidék, meg főleg Kárpátalja egy részét. Ezzel „felszabadítjuk” a határon túli magyarokat és akkor bónuszként még olcsóbb gázt vagy a piacukra való bejutást is kaphatunk az oroszoktól.

No, akkor számoljunk egy kicsit. Ha a nemzetközi jogi alapelvek helyett valóban az ököljog érvényesülne, és a Krím lenyúlásának mintájára az erősebb országok területet csatolhatnak el a gyengébbektől, akkor mondjuk magyar–román viszonylatban ki is az erősebb? Természetesen Románia, kétszer annyi lakossal – és ehhez még Moldovát sem kell „lenyelnie”. Ez utóbbival, meg Szerbiával és Szlovákiával együtt az arány nyomasztó, három és félszeresre nő. És akkor Ukrajnát már inkább ne is számoljuk ide. Ha valóban odáig fajulna a helyzet (reméljük, nem fog), hogy az országoknak újra területi vitáik lennének, akkor egy feltámadt kisantant ellenében Magyarország húzná a rövidebbet. Érdekes módon nacionalista testvéreink fejében a határmódosítások kapcsán Magyarország mindig a nyertes szerepében van, az fel sem merül, hogy további területeket is veszíthet.

Az ököljogot persze a kisebbségi magyarok sínylenék meg a legjobban. Vajon a Tusnádfürdőn Orbánnak tapsikoló erdélyi magyar hallgatóság mit szólna ahhoz, ha a román elit is a magyar miniszterelnök által példaként említett országokat (Oroszország, Kína, Törökország) tekintené követendő példának. A nemzetiségi jogok tekintetében… Nem eléggé nyilvánvaló, hogy a kisebbségek szempontjából a liberális demokrácia a lehető legjobb rendszer és minden más sokkal rosszabb nála? A kommunista éra alatti nemzetiségi elnyomás nem volt elégséges történelmi lecke? Határon túli magyarok: ki kér a kínai vagy az orosz nemzetiségi politikából? Jelentkezzen! Ugye senki, de akkor mit tapsikoltok?

És végül ott az elvesztett hatalmas orosz piac mítosza. Csakhogy oda a belépéshez nem elég a rengeteg oroszbarát nyilatkozat, a paksi bővítés orosz állami cégeknek adása, a Déli Áramlat támogatása, még az Ukrajna irányába zajló reverz gázszállítás leállítása sem. Vagy Magyarország felmentést kapott a Nyugat elleni orosz szankciók alól? Nem. Ehhez bizony ki kellene lépni a NATO-ból meg az EU-ból (ahová a magyar kivitel bő 80 százaléka irányul). Tényleg ezt akarjátok? Ha igen, akkor mondjátok ki nyíltan.

A szerző a Comenius Egyetem Politológia Tanszékének oktatója és a Híd frakcióvezetőjének gazdasági tanácsadója