Magyar és részmagyar

Két év múlva ismét megmérettetünk, talán újra másként, mint eddig. A népszámlálás komplikált műfaj, ezért időben meg kell kezdeni a felkészülést. A napokban az államfő aláírta a cenzusról szóló törvényt, amely még nem adott választ arra a távolról sem csak módszertani kérdésre, amely a nemzeti kisebbségek szempontjából a legfontosabb témakört érinti. 

A szociban csak a nemzetiségre kérdeztek rá, a rendszerváltás után az anyanyelvre is, legutóbb, 2011ben pedig az otthon vagy a munkahelyen leggyakrabban használt nyelvekre is. 2021-ben a tervek szerint a nemzetiségi opciókat bővítenék: több nemzeti identitást is meg lehetne adni. Ez egyszerre lehet jó és rossz hír is. Kezdjük a negatívummal: sokan a kettős identitást – ahol az egyik a társadalmilag domináns többségé – az asszimiláció előszobájának tartják: tegnap magyar, ma magyar és szlovák nemzetiségű, holnap pedig már szlovák. A képlet persze nem ennyire egyszerű, ám az etnikai identitás tárgykörében „vagy-vagy” rendszerben szocializálódott társadalom számára ilyen veszélyeket is magában rejthet.

A dolog jó oldala, hogy elvileg több magyart (vagy „félmagyart”, „szinténmagyart”, „részmagyart”, „többes identitású magyart”) is ki lehet majd mutatni. Feltételezhető ugyanis, hogy azok között, akik 2011-ben vagy korábban is szlováknak vallották magukat, több tízezer magyar vagy részben magyar identitású személy is található. És itt jönnek a részletek, melyekben az ördög lakozik ősidők óta.

A cenzus ugyanis, amellett, hogy képet nyújt a magyarság számáról, önvállalásáról, egyben eszköz is.

A kétnyelvű kommunikáció lehetősége vagy a kisebbségi támogatások nagysága van hozzákötve, ezen a téren komoly tétje van annak, hol mennyi magyart találnak. Vagy „félmagyart”. Nem lesz mindegy ugyanis, hogy egy faluban a 32 szlovák és magyar nemzetiségű lakost hová számítják, „táblaállító” erővé válik, vagy mállasztja a meglévő jogokat. 

Az ezt szabályozó minél előnyösebb törvényeket pedig a parlamentben kell majd kiharcolni és minduntalan megvédeni, amihez aktív és kreatív érdekképviselet kell. Ami, mint tudjuk, talán lesz, talán nem…