<p>Kedden „ünnepelhettük” az adószabadság napját. Június 2-áig az államra dolgoztunk, utána év végéig már saját magunkra. De jó ez a megközelítés?</p>
Liberális populizmus
Miért az államra dolgozunk? Az a jó, ha minél hamarabb van az adószabadság napja? A kérdés alapvetően rosszul van feltéve. A lényeg ugyanis nem az, meddig „dolgozunk az államra” – önmagában ez a megfogalmazás is problematikus –, hanem az, hogy mit kapunk mindezért cserébe. Bármennyire furán is hangzik, de az, hogy április elejére vagy július közepére esik az „adószabadság napja”, másodlagos. A legfontosabb kérdés az, hogy kellő színvonalon és megfelelő hatékonysággal nyújtja-e az állam azt, amiért mi adót fizetünk. Illetve szükségünk van-e az összes szolgáltatására, esetleg más területeken kellene-e többet biztosítania?
A liberális Hayek Alapítvány évek óta elkészíti az adószabadság napjával kapcsolatos kimutatását. Mi pedig megtudhatjuk, hány napig dolgoztunk az államra. Az elemzés mögöttes üzenete a következő: az lenne a legjobb, ha minél korábban ünnepelhetnénk a szabadság napját, ergo minél kevesebb adót fizetnénk. Ez a megközelítés egyben azt sugallja, az állam egy szörny, amely egy fillért sem érdemel, az adófizetés pedig az egyik legrosszabb kötelezettségünk.
Pedig nem. Az, hogy mit nyújtson az állam, közmegegyezés kérdése. Így adóügyekben – áttételesen – az alapvető feladat az, hogy meghatározzuk: mi az, amit elvárunk az államtól. Ingyenes oktatást hattól huszonéves korig? Gyógyszertámogatást? Ingyenes úthasználatot? Effektív rendőrséget? A sort még nagyon hosszan folytathatnánk. Ezek mind-mind pénzbe kerülnek, nem is kevésbe. Ha megadjuk, mi az, amit úgymond ingyen szeretnénk megkapni – merthogy ezek bebiztosítása végett szed adót az állam –, milyen mennyiségben és minőségben, akkor számítható ki, hogy mindez mennyibe fog kerülni. Ha pedig cirka 50 százalékos újraelosztási arány jön ki, akkor ez azt fogja jelenteni, hogy csak június végén lesz az „adószabadság napja” – ha viszont cserébe azt kapjuk, amit szeretnénk, akkor nem kellene emiatt búslakodnunk.
Mindezek után feltehetné az olvasó a kérdést: a szerző netán szeret adót fizetni? Ez a kérdés is rossz: ez ugyanis nem szeretet kérdése. A kofoláért sem szeretetből fizetek az üzletben, hanem azért, mert pénzbe kerül. Mert az a normális, hogy megfizetem az árát, nem az, hogy ellopom. Ugyanígy van ez az állam által nyújtott „szolgáltatásokkal” is. Csak itt sokkal áttételesebben zajlik mindez, ezért sokan úgy érzik, adót fizetni felesleges, igazságtalan, rossz.
Az állam az emberi civilizáció egyik nagy teljesítménye. Az első államok évezredekkel ezelőtt pont azért jöttek létre, amiért most is léteznek. Olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amelyeket az egyén nem tudna magának bebiztosítani, vagy nem tudná ezt effektíven megtenni. Éppen ezért értelmetlen az államot mint olyat, rossznak tekinteni. Lehet, hogy rosszul gazdálkodik – mert rosszul irányítják –, de nem rossz. Ha valamit ki kell cserélni, az a vezetés. Ha pedig úgy érezzük, hogy ok nélkül fizetünk adót, akkor azon kell elgondolkodnunk, hogy miről mondanánk le, milyen, eddig az állam által „ingyen” biztosított szolgáltatásért lennénk hajlandóak a jövőben piaci árat fizetni.
A liberális agytröszt adószabadság-napi kimutatásával az a legfőbb gond, hogy nem ezeket a kérdéseket feszegeti, populista felvetésével elrejti a lényeges összefüggéseket. Ehelyett az állam rossz című automatikus reflexet igyekszik beindítani az adófizető polgárban, elhitetve, hogy a lehető legjobb dolog, ha minél kevesebb adót kell fizetnünk.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.