Liberális gazdaságpolitika és kisebbségi lét

<p>Bő két évtizeddel a rendszerváltozás után, Szlovákia önállósodásának közelgő huszadik évfordulója, továbbá a tavalyi népszámlálások ránk vonatkozó eredményeinek kiértékelése óhatatlanul ösztönzi mélyebb elemzések elkészítését.&nbsp;</p>

 

A felmerülő kérdések között szerepel az is, hogy az elmúlt évtizedek gazdaságpolitikája menynyire segítette a felvidéki magyarság megmaradását. A kérdés nagyon összetett. Aki úgy érzi, hogy mi magunk, de még a szlovák kormány is csak sodródott az eseményekkel, tulajdonképpen nem jár messze az igazságtól. A külső hatások valóban olyan mértékben befolyásolják az életünket, amire korábban soha sem volt példa. Ezt a választ igazolandó elég megnézni a kárpátaljai vagy erdélyi magyarok sorsát. Amit látunk, mindenütt kísértetiesen hasonló. A régi iparágak leépültek, a munkanélküliség megugrott. A kitörési pont a kisvállalkozások alapítása vagy valamelyik nyugat-európai országban való munkavállalás volt. Odahaza az igazi karrier minél magasabb pozíció egy multinacionális cégnél. A határon túli magyarság számbeli csökkenése mellett azonban mindenütt tapasztalható gazdasági térvesztése is. Ha a helyzetet Szlovákiában vizsgáljuk, hasonlóan borús képet látunk. A mindenkori szlovák (ukrán, román stb.) kormányok, magyar koalíciós partnerrel vagy anélkül, mindig mostohagyerekként kezelték a magyar vidékek gondjait. Amiben a rendszerváltozás után sokan reménykedtek, a gazdaságban sem következett be. A liberális politizálás más, mint a liberális gazdaságpolitika. A rideg gazdasági szempontok alapján ugyanis a magyar vidékek esetenként olyan életképtelen helyek, amelyeket nem támogatni kell, hanem elsorvasztani. Az alacsony kihasználtságú vasúti szárnyvonalak vagy a falusi kisiskolák költségvetési szempontból ráfizetésesek, és független gazdasági agytrösztök szerint bármiféle nacionalizmus nélkül leépítendők. A szlovákiai magyarságnak viszont éppen ezekre van szüksége. Egy vasúti vonal bezárása szlovák vidékeken is fájdalmasan érinti a lakosságot, de magyar vidéken ezenfelül segíti a lakosság identitásváltását. Ha tehát magyarlakta járás gazdasági helyzetével foglalkozunk, a nyers gazdasági törvények mögött oda kell figyelni a lakosság etnikai összetételére is. Egy magyar régió felzárkóztatása így olyan bonyolult kérdéssé válik, amit megértés és jó szándék nélkül aligha lehet sikeresen megoldani.
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?