Leszokni egy nyelvről

Először vitatkozni akartam vele, de rájöttem, hogy részben igaza lehet. Csak nagyon rosszul esett szembesülni azzal, hogy tényleg le lehet szokni egy nyelvről, bár valójában ez teljesen természetes dolog. Amikor valaki megtanul biciklizni vagy úszni, mondogatják neki, hogy jó, jó, ezt már sosem felejted el. A nyelvekkel nem ez a helyzet, ahhoz, hogy megmaradjon a szerzett nyelvtudás, folyamatosan gyakorolni kell. Sokan elfelejtik ezt az alapszabályt és aztán csodálkoznak, ha például nem értik meg Angliában, hogy mit beszélnek körülöttük, hiszen valamikor oly sok évig jártak angolra. Vagy elkerülnek otthonról, magyar faluból tiszta szlovák környezetbe, és keresniük kell a szavakat, amelyeket az iskolában is tanultak, emlékeznek még az olykor keserves tanulásra, de a szavak nem jutnak eszükbe. Vagy én, amikor néhány hónap után magyar társaságba kerülök, már képtelen vagyok megérteni a kocsmai zajoktól zavart beszédet.

Ami viszont jó a nyelvekkel, hogy nem kell megijedni, ha ilyesmi történik. Ha az ember elszokik egy nyelvtől, az még nem jelenti, hogy elveszítette. Kell hozzá türelem és energia, de nem annyi, mintha egy teljesen új nyelvet tanulna. Minél többet használjuk az „elfelejtett” nyelvet, annál hamarabb visszajön. Nekem általában két napra van szükségem a magyarhoz, (azaz két estére egy fesztiválon vagy kocsmában), a némethez viszont két hétre.

De nem csak az idegen, tanult nyelvektől lehet elszokni. Az anyanyelvet otthon is el lehet hagyni, leszokni róla, de ez még nem feltétlenül jelent asszimilációt. Létezhetnek különböző nyelvi korszakok egy ember életében. Amikor valaki azt mondja, hogy már csak a konyhanyelvet beszéli és nem képes „magasabb szinten” társalogni, akkor hiányzik ehhez a motiváció. Hiszen mindenki visszatérhet a „konyhába”, és „kiviheti” onnan a nyelvet.

Az is igaz, hogy aki többnyelvű, annak több erőfeszítésébe kerül megtartania az összes nyelvet. Van, aki ennek érdekében például több nyelven hallgatja, nézi a híreket. Más meg könyveket, újságokat olvas rendszeresen idegen nyelven. Akinek többnyelvű a szűkebb-tágabb rokonsága, megpróbál rendszeresen találkozni a más nyelvet beszélő családtagokkal. Csak így, beszélve, különböző helyzetekben használva őrződhet meg a nyelvtudás és növekedhet a nyelvi önbizalom, minden egyes nyelv esetében.