Lesz még rosszabb

A szlovákiai családok akkor sem lennének irigylésre méltó helyzetben, ha az orosz hadsereg február végén nem vonul be Ukrajnába. A koronavírus-járvány súlyos csapást mért az országra, miközben az élelmiszer- és energiaárak már a háború kitörése előtt látványos emelkedésbe kezdtek. Erre jött rá a háború és az Európai Unió Oroszország elleni büntetőintézkedései, ami nagyjából olyan hatással volt az uniós országok, köztük Szlovákia gazdaságára és lakosságára, mintha egy átdorbézolt, átivott éjszaka utáni súlyos gyomorégést a legerősebb abszinttal próbálnánk kezelni.

Mindezt figyelembe véve, nem csoda, hogy Szlovákiában idén áprilisban több mint húsz éve nem látott ütemben, az egy évvel korábbihoz képest csaknem 12 százalékkal nőttek az árak, ami az egyik legdurvább drágulásnak számít az Európai Unióban. És ez csak a kezdet. A párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) múlt héten közzétett előrejelzése szerint a szlovákiai drágulás idén és jövőre is 10 százalék feletti ütemben folytatódik, miközben a legnagyobb árugrásra az élelmiszerek, az üzemanyagok és a rezsiköltségek esetében számíthatunk, ami eleve a legnehezebb helyzetben levő családokat sújtja majd a legjobban.

Hogyan segíthetnénk a családokon? Természetesen a drágulás ütemének a csökkentésével, és az Európai Központi Bank (EKB) már meg is találta a megoldást. „A magas infláció nagy kihívás számunkra. Mindent megteszünk azért, hogy visszatérjen a 2%-os szinthez” – jelentette be a múlt héten Christine Lagarde, az EKB elnöke, aki szerint ezért júliustól kezdve több hullámban az eurózónás alapkamat emelésére kell felkészülnünk. A szlovákiai pénzintézeteket ismerve pedig ezek – amelyek az elmúlt években az alacsony kamatok ígéretével tömegeket vettek rá az eladósodásra – ezt azonnal be is építik a hitelkamataikba. A recept egyszerű: ha a kölcsönüket törlesztőktől még nagyobb összeget vonunk el, a többieknek pedig elvesszük a kedvét a hitelfelvételtől, az embereknek kevesebb pénzük lesz, csökken a kereslet, így az árak növekedése is visszafogottabb lehet. Hogy közben családok ezrei juthatnak utcára, mert képtelenek lesznek törleszteni a hiteleiket, sokaknak pedig a napi betevőre sem futja majd? Hogy az eurótízezreket kereső uniós döntéshozóknak eleve nem kellett volna olyan ötletekkel előrukkolniuk, amelyek csak rontanak a helyzeten? Az elkövetkező hetekben nálunk okosabb elemzők bizonyára majd elmagyarázzák, miért is jó az nekünk, ha egy bizonytalan kimenetelű geopolitikai játszmára hivatkozva koldusbotra juttatnak minket. Addig is csak abban reménykedhetünk, hogy a lakosság érdekeit mindig is szem előtt tartó Heger-kormány gyors és hatékony segítséget nyújt a bajba jutott családoknak, mint azt eddig is tette… Csak közben ügyelnünk kell arra, hogy fel ne ébredjünk, éber állapotban ugyanis ilyesmi már a legvadabb kormánypárti szavazóknak sem jutna eszébe.