Lépfenével a rák ellen

Genetikailag módosított lépfene-baktériumokkal kezeltek daganatos elváltozásokat amerikai kutatók. A baktériumok felismerték a rákos sejtek által kiválasztott molekulákulákat, és csak a beteg sejteket pusztították el.

Amerikai tudósok az antrax egy módosított verziójával kezeltek tumorokat; az egereken kipróbált módszer már első alkalmazáskor hatásosnak bizonyult: egyes esetekben 92 százalékkal is csökkentette a daganatok méretét, írta a BBC.

Szelektív

Az eljárást az amerikai egészségügyi intézet (National Institutes of Health) kutatói dolgozták ki. A baktériumok felismerik az a rákos sejtekben nagy mennyiségben képződő urokináz nevű fehérjét. A kutatók genetikailag módosították a baktériumot, így az csak azokat a sejteket támadta meg, amelyek nagy mennyiségű urokinázt termeltek. A méreg a rákos sejtek számos fajtájával végzett anélkül, hogy bármiféle észrevehető károsodást okozott volna az egészséges szövetekben.

A rákos sejtek elhalása már 12 órával az első kezelés után megkezdődött. Két kezelés elegendő volt a fibrosarcoma 88 százalékának és a melanóma 17 százalékának elpusztításához. A sejtméreg azonban nem károsította a környező hámsejteket és szőrtüszőket. Ebből arra következtetnek, hogy a toxin nagymértékben szelektív, vagyis más kezelésekhez képest kevesebb mellékhatásra lehet számítani.

Leukémia ellen még jobb

A kutatók hangsúlyozták, hogy további vizsgálatok szükségesek annak megállapításához, hogy a módosított antraxnak hasonló hatása van-e embereknél is. "Az a tény, hogy a sejtméreg hatékonyan elpusztított számos különböző típusú szolid tumort, arra utal, hogy még hatásosabb lehet a leukémia esetén, ahol könnyebben elér minden egyes sejthez - mondta Steve Leppla, a kutatás vezetője. - Mostanában ezzel kísérletezünk"

Elaine Vickers, a brit rákkutató intézet munkatársa érdekesnek találta a vizsgálat eredményeit, de figyelmeztetett, hogy a kutatás még korai stádiumban van. "Az újfajta kezelések szempontjából nagyon fontosak azok a molekulák, amelyekből túl sokat termelnek a rákos sejtek. Remélhetőleg ezeknek a módszereknek nem lesz annyi mellékhatása, mint a hagyományos eljárásoknak" - nyilatkozta a BBC-nek.

A kutatás részleteit a Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos folyóiratban publikálták.

Az antrax
Az antraxot, azaz a lépfenét okozó Bacillus anthracis volt az első ismert baktérium. 1877-ben, Robert Koch laboratóriumában mutatták ki - az általa okozott végzetes betegséget azonban már az egyiptomiak is ismerték. Mielőtt biofegyverként, spóraaeroszolban felbukkant volna, állatokról, főleg marhákról, kecskékről és juhokról terjedt át az emberre. Spórái évtizedekig képesek fennmaradni a talajban és állati eredetű anyagokban (mint például a gyapjúban). A természetes fertőzés általában a bőrön keresztül történik, de szennyezett hús fogyasztása, vagy spórák, illetve baktériumok belélegzése is okozhatja.