Lehet úszó EB a Margitszigeten 2006-ban!

A Fővárosi Közgyűlés és a parlamenti frakciók hozzájárultak ahhoz, hogy megrendezhessék Budapesten a 2006-os úszó, műugró és műúszó Európa-bajnokságot.

Tulajdonosi hozzájárulást adott a kormánypárti képviselők szavazataival a Fővárosi Közgyűlés csütörtökön arra, hogy a margitszigeti uszoda bővítésével megrendezhessék Budapesten a 2006-os úszó, műugró és műúszó Európa-bajnokságot.

A hozzájárulásra reagálva Gyárfás Tamás, a Magyar Úszószövetség (MÚSZ) elnöke azt nyilatkozta az MTI-nek: boldogok, hogy a szigeten, a már meglévő Hajós Alfréd uszoda egy nagy és egy kis medencével gazdagodhat. Egyszersmind köszönetet mondott a négy parlamenti párt és a MIÉP fővárosi képviselőinek - ahogy fogalmazott: - a megszavazott bizalomért.

A margitszigeti Eb rendezéséhez szükséges bővítés kapcsán zajló, érzelmi és politikai felvetésekben bővelkedő hosszas vitát követő szavazási procedúra során a szocialista frakcióvezető módosító javaslatait teljesen, az SZDSZ-es frakcióvezetőjét részben befogadták az előterjesztők. Ezzel egyebek között az államtól igényelt kártalanítás nagyságát 100 millióról 150 millióra emelték.

Bőhm András (SZDSZ) frakcióvezető a szavazást követően az MTI-nek elmondta: mivel módosításainak részbeni elfogadásával ellentmondásossá vált a határozat, ezért szerinte nem lehet ez alapján szerződést kötni.

Az ellenzékiek egy tartózkodó MKDSZ-es képviselő kivételével a hozzájárulás megadása ellen voksoltak. Három kormánypárti, köztük Atkári János (SZDSZ) főpolgármester-helyettes, nem vett részt a szavazásban.

Az úszó-Eb budapesti megrendezését egyöntetűen támogatták a frakciók. A margitszigeti helyszínt azonban az ellenzékiek, főként környezetvédelmi szempontok miatt, elfogadhatatlannak ítélték. Szerintük Lágymányoson, ahová eredetileg is tervezték a versenyt, sokkal célszerűbb lenne egy új uszodát építeni, aminek az utóhasznosítása is jobb lenne.

Többen hangsúlyozták, hogy ebben a kormány által a fővárosra rákényszerített ügyben jó döntés nem hozható. Felhívták a figyelmet arra, hogy a Margitszigetre érvényes jelenlegi szabályozások alapján nem lehet sem a felszín alatt, sem a felszínen építkezni. Emiatt a környezetvédők által jelzett, öt emelet magas műugrótorony aligha valósulhat meg. Elfogadhatatlannak tartották az állammal kötendő szerződésnek azt a részét is, amellyel Kupper András (Fidesz) szavai szerint "trójai falóként" becsempészik a magántulajdont a szigetre.

Ábrahám Attila, a sporthivatal elnöke cáfolta, hogy jelentős természetkárosítás történne a bővítés során. Közölte, hogy 0,6 hektárt és 50 fát érintene a fejlesztés, amelynek során a károkat ellentételezik. Kérte a képviselőket arra, "engedjék, hogy az állam segítse" ezzel a fejlesztéssel a fővárost.

Gyárfás Tamás, az úszószövetség elnöke szerint nem ők mondtak nemet Lágymányosra, hanem az egyetem vezetői. A fideszesek ezt később cáfolták, mondván, hogy a rektor az uszoda miatt lebontásra szánt tornacsarnok helyett kért csupán másikat. Gyárfás Tamás rámutatva, hogy kényszerpályán vannak, megjegyezte, hogy mára politikai jellegűvé vált ez a kérdés. Hangsúlyozta, fontos a kivágandó 53 fa, de az ország hírneve, vonzereje is.

Hasonlóképpen vélekedett Bőhm András SZDSZ-frakcióvezető, aki országos presztízsveszteségnek tartaná, ha meghiúsulna az Eb. Úgy vélte, fontos, hogy pótlólagos garanciákat építsenek be a szerződésbe, mivel magánbefektető is színre lép. Gy. Németh Erzsébet szocialista frakcióvezető-társához hasonlóan Bőhm András is szükségesnek tartotta, hogy az állam 50 millió forinttal több kártalanítást fizessen a javasolt 100 milliónál.

Vajda Pál főpolgármester-helyettes hosszasan érvelt amellett, hogy a szigetet semmilyen komoly környezeti kár nem éri az Eb megrendezése kapcsán. Megjegyezte, hogy az uszodától távol, az ősparkos szigeti részen tartott eseti rendezvények nagyobb károkat okoznak, mint az Európa-bajnokság. Hangsúlyozta, hogy a sziget 900 ezer négyzetméternyi területéből csak 1200 négyzetmétert, jórészt "dzsuvás" területet érint a bővítés.

Megjegyezte, hogy a 11 ezer szigeti fából 12 értékes fát érint a bővítés, de ezek sem őshonos növények. Az ellenzék által felvetett "lopakodó privatizáció" pedig reagálásra sem érdemes - jegyezte meg. A döntést követő tájékoztatójukon a MIÉP-esek bejelentették, akár élő lánccal is meg fogják akadályozni azt, hogy megvalósuljon a szerintük komoly környezetrombolással járó uszodabővítés.

Gyárfás Tamás az MTI-nek a döntést követően így nyilatkozott: 2002 decemberében nyerte el Magyarország az Eb-rendezés jogát, de csak két és fél év múlva győzött. "Idegenben, a külföldi vetélytársakkal szemben könyebb volt a siker, itthon jóval inkább meg kellett azért küzdeni, hogy a közös cél érvényt kapjon. Egy fedett uszoda garanciájával indultunk,és most boldogok vagyunk, hogy a szigeten, a már meglévő Hajós Alfréd uszoda egy nagy és egy kis medencével gazdagodhat."

"Az öröm pillanatában le kell szögezni, hogy az úszók is szeretik a természetet, élvezik a fák szépségét, a környezet varázsát" - címezte szavait a MÚSZ-elnök környezetvédőknek, majd így folytatta: - "A sziget végső megoldás számunkra, hiszen máshol nincs 3/4 kész állapot, amely csak kiegészítést igényel. A Komjádit lehetetlen bővíteni..."

A felvetésre, hogy a tulajdonosi hozzájárulás ellenére elmaradhat-e mégis a 2006-os margitszigeti Eb, Gyárfás Tamás ezt válaszolta: "Ha a Magyar Úszószövetségben egy komoly vita után testületi döntés születik, akkor az a tagok számára már kötelező érvényű, onnan kezdve mindenki egyformán a döntés végrehajtásáért küzd.

Merem feltételezni, hogy ez így van a Fővárosi Közgyűlés esetében is, azaz mostantól már mindenki egyet akar: egész Európa számára egy csodálatos versenyt, nagy magyar sikereket, közös dicsőséget. Hadd tegyem végül hozzá: az úszószövetség nevében köszönjük az MSZP, a Fidesz, az SZDSZ, az MDF és a MIÉP fővárosi képviselőinek a megszavazott bizalmat."