Lefelé a hitelminősítések lejtőjén

A közgazdászok azonban előre figyelmeztettek, hogy ha nem körvonalazódik egy hihető költségvetési konszolidáció képe, akkor a hitelminősítő intézetek hamarosan elkezdik csökkenteni Szlovákia minősítését. Erre sajnos nem is kellett sokáig várni, a Fitch hitelminősítő intézet a múlt héten A szintről A- szintre módosította Szlovákia hosszú távú hitelképességének minősítését. Egy szint elvesztése önmagában még nem jelent tragédiát, de ha a szlovák kormány nem változtat konszolidációs tervein, akkor biztosan nem ez lesz az utolsó leminősítés.

Döntésük indoklásában a Fitch elemzői nem kertelnek, a leminősítésben a legnagyobb szerepe a magas költségvetési hiánynak és a bizonytalan költségvetési konszolidációs terveknek volt. A Fitch szerint aggasztó, hogy a költségvetési hiány 2023-ban 2 százalékról 6 százalék körüli értékre nő majd, és ezzel az államadósság is tartósan növekvő pályán marad. A Fitch döntése már a múlt hét elején bejelentett konszolidációs csomag után született meg, amiből arra lehet következtetni, hogy a hitelminősítő intézet elemzői ezt a csomagot nem találják elegendőnek, és attól tartanak, hogy a jövőben sokkal bonyolultabb konszolidációs döntéseket kell majd meghozni, melyek tovább lassíthatják a szlovák gazdaság már így is alacsony gazdasági növekedését. A költségvetésen túl a Fitch középtávon aggasztónak találja a szlovák gazdaság függőségét az autóipartól, valamint a munkatermelékenység alacsony mértékét, mely a legalacsonyabbak közé tartozik az egész Európai Unióban. A szlovák átlagpolgár joggal kérdezheti, hogy mennyiben érinti őt Szlovákia hitelképességének leminősítése. Nos, az igazság az, hogy jobban, mint azt az átlagpolgár gondolná. Az alacsonyabb hitelminősítés jelzés a pénzügypiaci befektetők számára, hogy az adott ország államkötvényei kockázatosabbak, és ezek megvásárlásáért magasabb kamatot követelnek.

A szlovák államkötvények utolsó sorozatainak kamata már 4 százalék körül mozgott, ezzel csaknem elérve a sokkal magasabb államadóssággal küszködő Görögország vagy Olaszország szintjét. A tovább növekvő államadósság mellett ez azt jelenti majd, hogy az államadósság finanszírozása évről évre nagyobb összeget emészt majd fel. A Költségvetési Tanács számításai szerint éves 0,5 százalékos költségvetési konszolidáció mellett az államadósság finanszírozása 2027-re éves szinten 1,3 milliárd euróval drágul. Ebből az összegből lehetne kórházakat építeni, vagy tanárbéreket növelni, de az államadósság finanszírozásának mindig előnye van a költségvetés megtervezésénél.

A legtragikusabb az egészben, hogy a növekvő államadósságból nem Szlovákia jövőjét finanszírozzuk. Nem az oktatásba fektetjük, holott a szlovák diákok eredményei a nemzetközi PISA-tesztekben tényleg tragikusak voltak. Nem az egészségügybe fektetjük, és nem is új autópályákat vagy vasútvonalakat építünk belőle. Nem, mi a növekvő államadósságból tizenharmadik nyugdíjakat és költséges energiaár-támogatásokat finanszírozunk. Nem vagyok igazán híve a görög úttal való riogatásnak, de érdemes megnézni, mi történt Görögországgal abban a pillanatban, amikor a jóléti kiadásokat már nem lehetett államadósságból finanszírozni. Bízom benne, hogy még a jelenlegi kormánykoalícióban is van annyi létfenntartási ösztön, hogy nem szeretné Szlovákiát egy évtizednyi görög szintű gazdasági fájdalom felé kormányozni.