Kudarc után kudarc

Ezeken a legfontosabb kérdésekről kíván egyeztetni külön-külön a zsidó állammal és Mahmúd Abbászékkal. E bejelentés előzménye az, hogy a hosszú szünet után nemrégiben felújított közvetlen béketárgyalások zsákutcába jutottak, mert a Netanjahu-kormány folytatja a telepbővítéseket, amiért a palesztinok nem ülnek vele egy asztalhoz. A látszat kedvéért Obama különmegbízottja tegnap ismét tárgyalt mind az izraeli, mind a palesztin féllel, de ilyen helyzetben nem sokat tehet.

Csalódottsága kifejezéseképp érdekes lépést tett a múlt kedden Argentína: hivatalosan elismerte az önálló palesztin államot az 1967-es határok között, vagyis azt az államot, amely nem létezik, amelyet a palesztinok sem kiáltottak ki. Abbász a példán felbuzdulva hasonló lépésre szólította fel az USA-t és az EU-t. Mindkettő udvariasan nemet mondott. Mellesleg: sosem lesz palesztin állam a 67-es határok között, amit mindenki előszeretettel emleget – Izrael épp ezért bővíti gyors ütemben a hatalmas ciszjordániai zsidó telepeket.

Az Obama-adminisztráció két éve beindított új közel-keleti játszmájának eddig két vesztese van, a palesztinok mellett maga a Fehér Ház. Ami azt jelenti: ha létrejön is valamikor a palesztin állam, annak legfontosabb feltételeit Izrael fogja diktálni. Netanjahu ügyesen ki tudja használni, hogy a november eleji időközi választásokon Obama és a Demokrata Párt súlyos vereséget szenvedett. Ezt a belpolitikai kudarcot csak felerősíti az a csapás, amit az amerikai külpolitika számára a WikiLeaks-kiszivárogtatások jelentenek.

A WikiLeaks-ügy sok ország megítélésének ártott, egyedül Izraelnek használt, sőt: erősítette nemzetközi pozícióit. Mert egyértelművé vált: az arab országok nem az ősellenségnek kikiáltott Izraelt tartják a fő veszélynek, hanem Iránt és atomprogramját. Nem a biztosan meglevő izraeli atomfegyvertől félnek, hanem a lehetséges perzsától. Ezért is sürgették – többek között a szaúdiak – az USA-t, hogy bombázza le az iráni atomlétesítményeket, s még azt is elnéznék, némi műfelháborodást színlelve, ha ebben Izrael szerepet vállalna. S ha az a kiszivárogtatás is igaz, hogy Abbászék előre tudtak a Gázai övezet elleni Izraeli támadásról, az mindent megmagyaráz. Abbász nagyobb ellenségének tartja a Hamászt, mint Izraelt. Ezért is érezheti magát Netanjahu nyeregben, amikor Obama embereivel tárgyal.