Közép-Európa drámaként éli meg a német parlamenti választást

Közép-Európa nagyobb drá-maként éli meg a német par-lamenti választást, mint ma-guk a németek – véli a Hospo-dářské noviny című cseh gazdasági és politikai napilap.

A visegrádi országokat nyugtalanítja, hogy a jövő heti választások után a várható győztes, az Angela Merkel vezette jobbközép CDU/CSU a szociáldemokratákat (SPD) választja koalíciós partnernek, s a külügyminiszteri széket a visegrádiakat gyakran keményen bíráló Martin Schulz foglalja el – mutat rá a lap.

Varsó magának árt

Németország és Franciaország vezetése alatt várhatóan megerősödik a szorosabb európai uniós összefogásra való törekvés, és ez a helyzet elsősorban Lengyelország számára lesz kedvezőtlen. Varsó olyan szerencsétlen módon dobta be a politikába a németkártyát, főleg II. világháborús jóvátételi követelésekkel, ami Prága és Pozsony számára érthetetlen. A kár hatalmas, s a lengyelek ott is ártanak önmaguknak, ahol nem is kellene.

Robert Fico szlovák és Orbán Viktor magyar miniszterelnök az újság szerint másképpen viselkedik. Fico nemrégiben felfedezte magában a „nagy európéert”, és nyíltan kijelentette: Szlovákia az Európai Unió magjához akar tartozni, ami egyértelmű üzenet, hogy nem kíván problémákat okozni.

Orbán Viktor nem lépte át soha azt a határt, amelyre Berlin és München figyelmezteti: a menekültválság nem gyengítette meg annyira Merkelt, hogy ő a lengyelekkel együtt képes legyen az EU-ban keresztülvinni azt az új koncepciót, amely megszilárdítaná a nemzetállamok szerepét – írta a lap. Bár Németországnak a választás után valószínűleg nem lesz új kancellárja, várható, hogy az eddiginél aktívabb Európa-politikát fog folytatni, ami az euroszkepticizmussal egyre inkább kokettáló visegrádiak számára elég radikális változás.

A fő gond: albérleti díjak

A Der Tagesspiegel című német lap megbízásából készített felmérés alapján a németek kétharmada úgy érzi, hogy a szavazatukért versengő pártok az utóbbi hetekben nem tárgyalták ki kellőképpen a legfontosabb politikai témákat, és csak 25 százalék gondolja, hogy minden fontos ügyről elég szó esett a kampányban. Azt a kérdést vizsgálva, hogy a választók milyen mindennapi gondjukat hiányolták a kampányból, az első helyen a bűzözés áll, de erről is csupán 25 százalék gondolja, hogy nem beszéltek róla eleget a politikusok. A második 14,2 százalékkal az albérleti díjak rohamos emelkedése, amely azért fontos a németeknek, mert jellemzően bérlakásban élnek. Az összes többi ügyről 10 százaléknál kevesebben gondolják, hogy nem kapott elég teret a kampányban. (MTI)