Kormányzati korrupció

Turócszentmárton kálváriája hosszú évekkel ezelőtt kezdődött, tipikus posztszocialista történet, zavarosban halászó helyi politikusokkal és kétes üzletemberekkel. Még a múlt század végén a város és két magáncég szerződést kötött egy helyi befektetésről, ám az önkormányzat, látva, hogy a két cég nem teljesíti kötelességét – nem tette be a közösbe az ígért ingatlanokat –, elállt a szerződéstől. A történetet ezután a helyiek szépen elfelejtették: az egyik magáncég követelését töredék áron vásárolta meg valaki, aki bírósági útra terelte az ügyet. Az önkormányzat egymás után nyerte meg a pereket, míg végül – itt jön a képbe egy régi ismerős –, a Dobroslav Trnkát helyettesítő Ladislav Tichý helyettes főügyész meg nem támadta az ítéletet, a Legfelsőbb Bíróság pedig a tartozás rendezésére kötelezte a várost. A 2008-ban a vállalkozó által 350 ezer euróért megvásárolt követelés így 2015-ben már – büntetőkamatokkal együtt – 8,4 milliót ért. Ezt nevezik jó biznisznek. Persze csak az elvileg független ügyészség és bíróság által helyzetbe hozott vállalkozó számára, az önkormányzat gyakorlatilag csődbe ment.

A biznisz politikai része ezután következett. A város aktuális polgármestere, az ellenzéki Andrej Hrnčiar tavaly, az ügy kirobbanásakor segélykiáltást intézett a kormányhoz, mentőövet kért az abszurd helyzetben. Mi közöm nekem és a kormányzatnak ehhez az ügyhöz? – kérdezte akkor Robert Fico miniszterelnök. Az a Robert Fico, akinek kormánya az elmúlt ciklusban a smeres vezetésű zsolnai és kassai önkormányzatnak is sokmilliós mentőövet dobott.

A választások és a kormányalakítás közeledtével pedig élesedett a harc. Egy héttel a választások előtt Fico osztálytársa, aki mellesleg az aktuális főügyész – és természetesen a Smer jelöltjeként került posztjára – átmenetileg leállította az ügyet, a város fellélegezhetett. A választások utáni vasárnap este a Sieť két vezetője – Radoslav Procházka elnök és Andrej Hrnčiar alelnök – a kormányhivatalban járt. Ezen a titkos találkozón állítólag nem született egyezség a Smer és a Sieť kormányzati együttműködéséről, két nappal később pedig – az elvileg független bíróság – a Turócszentmárton elleni ügy folytatásáról döntött.

Egy hétre rá összeállt a furcsa koalíció, Andrej Hrnčiar a parlament alelnöke lett, és első ülésén a kormány 2,5 millió eurós támogatást hagyott jóvá a városnak. Egyelőre visszatérítendő dotációt, ám ez a jövőben – ha a címzett jól végzi „feladatát” – bármikor vissza nem térítendővé válhat, sőt, az összeg akár nőhet is. Esetleg, ha a bíróság és az ügyészség is úgy akarja, még az eredeti abszurd ítélet is megváltozhat...

Most, hogy a kedves olvasó végigrágta magát a szövevényes történet skiccén, talán felesleges feltenni a kérdést: normális ez? Milyen célt követtek a főszereplők? Miért döntött úgy a kormány, ahogy döntött? A határozat a politikai korrupció iskolapéldája, amikor egy kisebbik koalíciós partnert kifizetnek. Sajnos a hasonló stiklik már el sem érik az emberek ingerküszöbét, nehezen értelmezhetők, pedig valójában súlyosabbak, mint a CT-botrányok: itt hatalommal való visszaélésről, sőt, az azzal történő üzletelésről van szó. Közpénzből, az elvileg független hatalmi ágak felhasználásával. Politikai zsarolásról és jutalmazásról. Más a harmadik Fico-kormány, mint a második volt?