Kopcsay: Hát megpróbálják bemocskolni nekünk az elnök urat!

Amit az adóhatóság kifogásolt, s a cég utólag ki is fizetett, bírsággal megtetézve. Természetesen az elnök nem dicsekedett ezzel a kis „félreértéssel”, s amikor az egész kiderült, nem egészen nyílt és kielégítő választ adott rá. Így a támogatói ma csalódottak lehetnek, hiszen az elnököt erkölcsi autoritásnak tekintették. Ma azzal kell megbékélniük, hogy az elnök is csak ember, és amikor még vállalkozó volt, úgy viselkedett, ahogy Szlovákiában szokás. Egyszóval, a múltja utolérte, amikor a legkevésbé várta volna. Ugyanakkor egy szusszal azt is hozzá kell tenni, hogy itt nem közpénzek lenyúlásáról, túlárazott közbeszerzésről vagy kenőpénzekről van szó. Így az ügy társadalmi veszélyét nem lehet összehasonlítani a nagyobb botrányokéval, például azzal, amely Plavčan minisztert kidobta a nyeregből. Hasonlóképpen egyet lehet érteni Peter Schutz kommentátorral abban, hogy Kiska bakijához képest sokszorosan veszélyesebb bizalmas információk szelektív kiszivárogtatása a pénzügyőrség háza tájáról. Az akció célzott titkosszolgálati játékra emlékeztet, s talán durván alábecsülnénk a szerzőit, ha azt hinnénk, az indíték pusztán a kormány botrányainak elfedése. GAŠPAR NEM ZÁRTA KI, HOGY RENDŐRÖK SZIVÁROGTATTAK KISKA ADÓÜGYÉBEN Könnyen meglehet, hogy ennek a szennynek a kieresztője egyáltalán nem a kormánykoalíció környezetéből származik. Kiska nem csupán a jelenlegi kormány kritikusaként lépett fel, hanem Szlovákia nyugati orientációjának százszázalékos támogatójaként is. Különbözők lehetnek tehát az okai annak, miért akarná valaki lejáratni. A hét pozitív momentuma az új oktatási miniszter, aki viszont tekintettel a felkorbácsolt politikai klímára egyáltalán nincs irigylésre méltó helyzetben. A szerző a SME publicistája