Költségvetési pánik Berlinben

A történet valahol ott kezdődik, hogy a legutóbbi globális gazdasági válság után Németországban is megfogalmazódott a költségvetési józanság szükségessége, melynek eredményeként 2009-ben a német parlament csaknem összpárti támogatással elfogadta az adósságfékről szóló alkotmánytörvényt, mely szerint az állami költségvetés hiánya éves szinten nem haladhatja meg a GDP 0,35 százalékát. Természetesen kivételes helyzetekben az adósságféket ki lehet iktatni, ami a globális koronavírus-járvány és az ukrán–orosz háború által okozott energetikai válság idején meg is történt. Körülbelül ebben az időszakban kerültek elő az úgynevezett költségvetésen kívüli alapok is, melyek alapjában véve azért jöttek létre ilyen formában, hogy megkerüljék az adósságfék korlátozásait. 2023-ra a német kormány eljutott oda, hogy a 476 milliárd eurós költségvetés mellett a költségvetésen kívüli alapokban 869 milliárd euró volt.

A jelenlegi költségvetési gondokat az a 60 milliárd euró okozza, mely végül nem került felhasználásra a koronavírus elleni küzdelemben, és a 2021-ben alakult új Scholz-kormány ezeket a forrásokat átcsoportosította az ambiciózus zöldprogramok finanszírozására. A kereszténydemokrata ellenzékhez tartozó politikusok szinte azonnal rámutattak ennek a megoldásnak az alkotmányellenességére, és ezért beadvánnyal járultak a német alkotmánybíróság elé. Ez november 15-én úgy döntött, hogy a költségvetésen kívüli alapokban található pénzügyi források tényleg csak az eredetileg deklarált célokra használhatóak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az említett 60 milliárd euró alkotmányellenesen került át a zöldprogramok finanszírozására létrehozott alapba, ezért a német kormány ezeket a pénzügyi forrásokat nem használhatja. A döntés ezenfelül megkérdőjelezi a többi költségvetésen kívüli pénzügyi alapot is, mert ezekben is lehetnek alkotmányellenesen átcsoportosított források.

A német kormánynak tehát hirtelen legalább 60 milliárd eurója hiányzik, amit pedig már elígért különböző befektetések támogatására és fejlesztési programokra. Ez különösen a zöldeket érinti érzékenyen, mert a legtöbb befektetés éppen a zöldtranszformációt segítette elő. Robert Habeck zöld gazdasági miniszter szerint a kiesett pénzügyi források Németország gazdasági alapjait fenyegetik, mert a már így is enyhe recesszióban lévő gazdaság a GDP további 0,5 százalékát veszítheti el az elkövetkező évben.

A kárörvendők szerint a német kormány a saját maga által kiásott költségvetési gödörbe esett bele, melyből csak nagy nehézségek árán tud kimászni. Az ellenzéki kereszténydemokraták, akiknek az alkotmánybírósági beadvány köszönhető, már a Scholz-kormány bukását hirdetik, és a jövő évben előre hozott választást követelnek. Ez nem annyira meglepő, tekintve, hogy a CDU/CSU-csoportosulás nagy előnnyel vezeti a közvélemény-kutatásokat. A Scholz-kormány azonban még nem adta fel, és hétfőn első vészmegoldásként 2023-ra is felfüggesztette az adósságféket. Ez azonban még korántsem pótolja a hiányzó 60 milliárd eurót, ezért egész Európa nagy érdeklődéssel fogja figyelemmel kísérni a német költségvetési krízist. Biztosan lesznek kárörvendők is, de érdemes észben tartani, hogy Európa legnagyobb gazdaságának stabilitása mindannyiunk érdeke.