Kolozsvár főtere a világörökség része lehetne

A világörökség részévé szeretnék nyilvánítani Kolozsvár főterét, ezzel kapcsolatban egybeesnek a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a kolozsvári polgármesteri hivatal szándékai. A terv megvalósításáról Emil Boc polgármester az ENSZ bukaresti képviselőivel is tárgyalt, az RMDSZ pedig hajlandó a két évvel ezelőtt felvetett, de azóta vakvágányra került elképzelését ismét napirendre tűzni. A kolozsvári elöljáró legutóbbi sajtótájékoztatóján közölte: a jövő hónapban folytatja a nemzetközi szervezet romániai szakembereivel elkezdett megbeszéléseket, amelynek során – mint mondta – remélhetőleg támogatni fogják majd az elképzelést. Kifejtette: a nemzetközi fontosságú státus elnyerésének eredményeként a Kolozsvár főterén levő épületek és a Mátyás király-szoborcsoport kulturális értéke nőni fog.

A gondolatot először az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) és az RMDSZ vetette fel. Ugyanis 2002-ben, a Mátyás-szoborcsoport felállításának 100. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen bejelentették, aláírás-gyűjtési akciót szerveznek a világörökséggé nyilvánítás ügyében. Az ötletet az adta, hogy az előző kolozsvári polgármester, a szélsőségesen nacionalista Gheorghe Funar többször is kifejezte szándékát, restaurálás céljából elmozdíttatja a szoborcsoportot. A kolozsvári tanács elutasító döntése után a városvezető azzal az ötlettel állt elő, hogy – szintén felújítási célból: körbekerítteti az alkotást. Az önkormányzati képviselők azonban ebbe sem egyeztek bele, hiszen azt gyanították, hogy az elöljáró terve pusztán a centenáriumi ünnepség megzavarását szolgálja.

Közben az RMDSZ szakemberei elbizonytalanodtak azt követően, hogy kiderült: nem is olyan egyszerű a világörökséggé nyilvánításhoz szükséges dokumentáció összeállítása. Furu Árpád, az erdélyi műemlékvédelemmel foglalkozó Transylvania Trust programigazgatója elmondta: az építészeti, művészettörténeti és történeti leírással ellátott dossziénak tartalmaznia kell a szóban forgó világörökség idegenforgalmi hasznosítási tervét, de meg kell jelölnie a megőrzés érdekében foganatosított jogi lépéseket, valamint az erre fordítandó anyagi fedezetet is. A szakember szerint az UNESCO világörökségi bizottsága a legjobb esetben is csak a benyújtástól számított két éven belül bírálja el az ügyet. Az iratcsomót a román kormánynak kell az UNESCO szakbizottsága elé terjesztenie; ez azt jelentené, hogy Bukarest fokozott felelősséget vállalna a kolozsvári főtér megőrzéséért. A nemzetközi fontosságú státus elnyerése következtében az idegenforgalom is fellendülne, ami közvetlen gazdasági előnyöket eredményezne – mondta Furu Árpád.