Klímaszorongás és családalapítás

Az érthető, hogy Novák Katalin államfő azért ragozza annyit a családalapítás és gyerekvállalás fontosságát, mert a család fontossága (de csak ha „normális”) a Fidesz politikai és ideológiai alappillérjeihez tartozik. Ha utánanézünk, hogyan alakult Magyarország népessége az elmúlt évtizedekben, akkor azt is megtudjuk, hogy Magyarország lakossága 1981 óta 737 000 fővel csökkent. Ez a népességfogyás problémákhoz vezet, hisz nemcsak a friss munkaerő hiányzik, hanem a nyugdíjrendszer sem fenntartható akkor, ha nincsenek utódok, akik befizetnének a kasszába. Így ebből a szempontból is érthető, hogy a köztársasági elnök gyerekvállalásra ösztönzi a lakosokat (de csak a normálisakat).

A népességfogyással és az ebből kialakuló demográfi ai problémákkal nemcsak Magyarország, hanem számos más ország is küszködik, nem csak nyugaton. Főleg a fejlett országokban vállaltak az emberek egyre kevesebb gyereket. Minél magasabb volt az életszínvonal, minél jobb volt a nők hozzáférése az oktatáshoz, annál jobban kitolták az emberek a családalapítás időpontját és a gyerekek számát.

És most, ahogy a köztársasági elnök mondta, egyre gyarapodik azon emberek száma, akik a klímakatasztrófa miatt nem vállalnak gyerekeket.

Igen, vannak köztük olyanok, akik tényleg azért nem vállalnak gyereket, mert idejüket inkább az aktivizmusnak szentelik, és tudják, hogy tevékenységük mellett csak nehezen tudnának békés családi életet folytatni. Ez főleg a nyugati demokráciákra érvényes, ahol gyakori esemény az, hogy a tüntetőket, tüntessenek bármiért is, letartóztatják, ha valami épületet, helyet vagy utat blokkolnak. De az emberek zöme, ha a klímakatasztrófa miatt nem vállal gyereket, azért tesz úgy, mert nem akarják, hogy az a gyerek egy átkozott egzisztenciába szülessen.

Ha belegondolunk, hogy mi vár az emberiségre az elkövetkező évtizedekben, akkor ezt az érvelést meg lehet érteni. Az éghajlat sebes változásának az egyik következménye a globális átlaghőmérséklet növekedése. Az európai Kopernikusz-program elnöke szerint 2023 lesz az eddigi legforróbb év a feljegyzések kezdete óta. Az ebből eredő aszályok és intenzív, csapadékdús viharok, valamint a csapadékeloszlás változása veszélyeztetik a globális élelmiszer-ellátást. A felmelegedés miatt olvadnak a sarki jégsapkák, és ez amellett, hogy a tengerszint emelkedéséhez vezet, befolyásolja a tengeri áramlatokat, amik a mai stabil klímának egyik alappillérei. A gleccserek is olvadnak, ez pedig az ivóvízellátást veszélyezteti.

Ha az ember látja, ahogy egyre több ország kriminalizálja a klímaaktivistákat és tüntetéseiket, miközben a fosszilis cégek tovább építik ki a fosszilis energiahordozók kitermelését, illetve növelik a CO2 és más üvegházhatású gázok kibocsátását, akkor tényleg érthető, hogy egyre többen jutnak olyan döntésre, hogy ettől a valóságtól inkább megóvják utódaikat.

A nagyhatalmak, fejlett országok és nemzetközi társaságok újból és újból bemutatták, hogy őket csak a nyereségek érdeklik, és az nem fontos, hogy mennyi ember, mennyi négyzetkilométer bioszféra és mennyi állatfaj esik ennek az ideológiának áldozatul.

Ha Novák Katalin és a hasonló „családbarát” politikusok tényleg komolyan gondolnák azt, hogy a család számukra prioritás, akkor mindent megtennének azért, hogy ne kelljen már a civileknek annyi időt szentelni a klímakatasztrófa elleni harcra, valamint azért, hogy olyan geopolitikai és világgazdasági reformok történjenek, amelyekkel egy élhető jövő megint realisztikussá válik.

De amíg politikájuk csak a kirekesztésről és meggazdagodásról fog szólni, addig ezek csak üres szavak.