Greta Thunberg
Klímacsúcs Greta árnyékában
Nem vitás, hogy a lassan véget érő év nagymértékben Greta Thunbergről szólt. A svéd tinédzser tevékenysége ugyan megosztja a világot, de tény, hogy sikerült elérnie azt, amit sok tudományos figyelmeztetésnek nem – napjaink legfontosabb témájává tette a globális klímaváltozást.
Világszerte fiatalok tömegei csatlakoztak Greta klímasztrájkjaihoz, és egyre hangosabban követelik, hogy az idősebb generációkhoz tartozó globális vezetők végre tegyenek határozott lépéseket a klímaváltozás ellen. Tiltakozásuknak van eredménye, az újonnan beiktatott Európai Bizottság a klímaváltozás elleni küzdelmet választotta legfontosabb feladatának.
Nem maradt le az Európai Parlament sem, amely klímavészhelyzetet hirdetett, és arra kérte az unió tagállamait és a többi globális szereplőt, hogy haladéktalanul tegyenek konkrét lépéseket a mindannyiunkat érintő fenyegetés ellen.
Ebben a helyzetben kezdődött hétfőn Madridban az aktuális éves klímacsúcs, ahol a világ országainak képviselői megpróbálnak közösen és nyomatékosabban fellépni a globális klímaváltozás ellen. A tét nagy, a klímakutatók szerint az országok jelenlegi vállalásai nem lesznek elegendőek arra, hogy a globális felmelegedés mértékét a tervezett 1,5 Celsius-fok alatt tartsuk. A legfrissebb jelentések szerint a dolgok mai állása mellett a század végére a globális felmelegedés elérheti a 3–4 Celsius-fokot, ami beláthatatlan következményekkel járna civilizációnk számára.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint az 1,5 Celsius-fokos cél eléréséhez a világ országainak legalább az ötszörösére kellene növelniük közös vállalásaikat. Az ENSZ kutatói arra is felhívják a figyelmet, hogy minél tovább halogatjuk a konkrét lépéseket, a jövőben annál drasztikusabb megszorításokra lesz szükség. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület jelentése szerint
már csak 11 évünk van, hogy tegyünk valamit, azután már a globális felmelegedésnek kiterjedt társadalmi és gazdasági következményei lesznek.
Erre hívta fel a részt vevő országok figyelmét nyitóbeszédében António Guterres ENSZ főtitkár is, főleg a világ 20 legnagyobb gazdaságának vezetőire apellálva, hiszen ezek az országok felelősek a globális szén-dioxid-kibocsátás 87 százalékáért.
Ezzel el is érkeztünk a fő problémához, ugyanis a világ két legnagyobb kibocsátója nem áll ki teljes erővel a globális felmelegedés elleni harc mellett. Ellenkezőleg, globális szinten az egy főre eső legtöbb szén-dioxidot kibocsátó USA Donald Trump vezetése alatt formálisan kilépett a párizsi klímaegyezményből, és ha újraválasztják, az USA még legalább négy évig nem kötelezi el magát a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése mellett. Kína, mely a világ szén-dioxid-kibocsátásának 27 százalékáért felelős, ugyan vállalt végre kötelezettségeket, de gyors gazdasági fejlődése mellett nem lesz könnyű az ország kibocsátását csökkenteni. A legfrissebb adatok szerint Kína az elkövetkező években számos új szénerőművel számol, melyek összteljesítményét körülbelül 150 gigawattra becsülik. Összehasonlításképpen, ez megfelel az EU-ban jelenleg működő összes szénerőmű teljesítményének. Ezek tervezett bezárásának pozitív hatása tehát globális szinten elveszik az új kínai szén-dioxid-kibocsátásban.
Az USA és Kína közreműködése nélkül az EU és szövetségesei egyedül maradnak a globális felmelegedés elleni harcban, és globális szinten nem fogjuk tudni számottevően csökkenteni a légszennyezést.
Ezért kulcsfontosságú, hogy a madridi klímacsúcson új megegyezés szülessen, ugyanis minden év késéssel közelebb kerülünk ahhoz a ponthoz, amikor a globális felmelegedés folyamata már visszafordíthatatlan lesz. Ezért kellene jobban odafigyelni Gretára és a többi sztrájkoló fiatalra.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.