Kiska és Fico vércsoportja

Kiska az idei országértékelő beszédében is visszafogott volt, de egyes kormánypárti politikusok korrupciógyanús ügyei miatt már akkor is élesen fogalmazott: „Az államfőtől elvárják, hogy nem folyik bele a politikai vitákba és a pártok veszekedésébe, hogy nem áll egyik oldalra sem – a korrupció azonban olyan terület, ahol állandóak a politikai viták és veszekedések” – mondta Kiska júniusban. Hozzátette, valószínűleg nincs olyan ember, aki elhinné, hogy valaki 12 millió euró készpénzzel a bőröndjében szaladgál – utalva ezzel a Bašternák-ügyre, amelyben egy ilyen, állítólagos készpénzkifizetés is felbukkant, a hagyományos banki átutalás helyett.

Az volt meglepő, hogy Kiska június óta nem szólalt meg a Bašternák-ügyben. Most megtette, felrótta, hogy az ügy kivizsgálása túl lassú, bár nevet most sem mondott. De Kaliňák lemondása alapvető elvárása. A korrupcióellenes vonalba illeszkedik, hogy a napokban fogadta Marek Gajdošt, a Gorilla-ügy kivizsgálásával megbízott nyomozót, aki munkája akadályozása miatt távozik a rendőrségtől. Bár a Gorilla nem Fico tyúkszemére lépett rá a legerősebben, a kormányfő imázsának nem tenne jót, ha újra arról cikkezne a sajtó, hogy hány kólát ivott meg a Vazov utcai lakásban Haščákkal, illetve azt taglalná mindenki, hogy mit vallott az ügyészségen a Gorilláról. De nem csak a korrupció megítélése az, ami Kiskát megkülönbözteti Ficótól. Az elnöki hangnem határozottabbá válásában közrejátszhat Fico menekültellenes retorikája. Ismételt idegen- és muszlimellenes kijelentései csak itthon – és esetleg néhány környező országban – tűnhetnek elfogadhatónak, az unió nagyobb része megütközve hallgatja őt, akkor is, ha az „orbánviktori” mélységet meg sem közelíti.

A két politikus vércsoportja közti különbség leginkább a dalai láma látogatása kapcsán mutatkozott meg: Kiska személyesen – még ha deklaráltan csakis magánemberként – fogadta a tibeti vallási vezetőt, Fico viszont rögtön előhúzta a „kínai kártyát”, és ráerősítve a kínai külügy elítélő nyilatkozatára, az ország érdekeivel ellentétesnek nevezte Kiska akcióját. Még ha igaz is lenne Fico állítása, – mint ahogy valószínűleg nem az –, hogy kínai befektetésektől esik el az ország a dalai láma elnöki fogadása miatt, kínos, hogy egy olyan ember bírálja az államfőt, aki a menekült- és muszlimellenes kijelentéseivel, a korrupciós ügyekben pedig struccpolitikájával valóban árt az országnak. Nem világos, hogy Kiska határozott fellépésének a Bašternák- és a Gorilla-ügyben mi lesz az eredménye. De az biztos, hogy Ficónak okoz még néhány álmatlan éjszakát, nem beszélve arról, hogy Kiska biztosan nem fog három év múlva eltűnni a politikai térképéről. Ami már önmagában jó hír az országnak.