Kínai jövőkép dunai szemszögből

Ha a kínai lufi kipukkad, meghatványozza jelenlegi gazdasági gondjaikat. Mindezek ellenére nincs okunk az ördögöt a falra festeni, hiszen Kína egyelőre minden gazdasági gondját ügyesen menedzseli.

A gazdasági problémák mellett azonban egyre többet hallani etnikai konfliktusokról. Mivel a nyugati világ Kínát több-kevesebb megalapozottsággal még mindig fejlődő országnak tartja, ezekre a hírekre kevésbé figyel oda. Legfeljebb csak az emberjogi szervezetek kapják fel a fejüket, de ők is inkább a demokrácia általános alacsony szintje miatt aggódnak, nem pedig a nemzeti elnyomás miatt. Mi, itt a Kárpát-medencében, azért jobban érzékeljük a különbséget. Jól tudjuk, hogy egy ország lehet teljes értékű demokrácia, miközben nemzeti kisebbségei identitásának megőrzéséért semmit sem tesz, lásd Franciaország példáját. Kína azonban más. Egy soknemzetiségű ország, amely kulturális fölényének, de nem kevésbé a történelmi szerencsének köszönhetően magához csatolta a szomszédos népeket, sőt, több esetben még korábbi hódító szállásterületeit is elfoglalta. Csupán Kelet-Indokína és Mongólia fele volt képes kiszakadni a birodalomból.

Ám egyre több a nyilvános öngyilkosság az országban. Noha olyan híreket is hallani, hogy a nyilvános öngyilkosságok mögött szekták állnak, az önégetés mégis elkeseredett és igen fájdalmas módja a tiltakozásnak, amely tragédiája mellett mégis békés, hiszen nem tör mások életére, miközben hihetetlen elszántságra utal. Mi, magyarok, megtanultuk, hogy a nemzetiségi ellentétek egy birodalmat is szét tudnak feszíteni. Lehet ugyan arról beszélni, hogy néhány évtized múlva Kína veszi át az Egyesült Államok szerepét, a világ azonban ritkán követi a sok elemző által használt „ha a trendek így folytatódnak” formulát. A kínai államra és társadalomra, ebből következően a kínai gazdaságra számos olyan veszély leselkedik, amelyet a konkrét problémára nem érzékeny szemlélő észre sem vesz. Még ha Kína igazán meggazdagodna, a peremvidékeken nem lesz képes sanghaji életszínvonalat biztosítani.

Az államhatárok változása még Európában sem fejeződött be, Ázsia is folyamatosan átalakul. Könnyen előfordulhat, hogy évtizedek múlva egy kisebb Kínát látunk majd a térképeken.