Kijózanodás

Az egyhetes csúcsdömpingnek és az egész cirkusznak, ami körülötte zajlott, egyetlen igazi hőse volt: Anders Fogh Rasmussen eddigi dán kormányfő.

Benne volt a pakliban, hogy a NATO az új főtitkár személyét illetően épp olyan elvtelenül enged a török zsarolásnak, mint az ukrán és grúz tagság ügyében az orosznak. Szerencsére nem így történt. Rasmussen lesz a szövetség új főtitkára – a törökök amerikai nyomásra nem vétóztak. A dán kormányfőben volt annyi karakánság, hogy elmenjen Isztambulba. És ahelyett, hogy bocsánatot kért volna a Mohammed-karikatúrákért, kioktatta az ankarai vezetést: a karikatúrák közlése igenis beletartozik a sajtó- és szólásszabadság fogalmába, a cenzúra bevezetése, ahogy Törökország és az iszlám világ szeretné, összeegyeztethetetlen a demokráciával. Azzal az értékrenddel, amelyet Európának és minden NATO-tagnak, így Törökországnak is vallania kellene. Brüsszeli források szerint biztosan hatással lesz a török–uniós tárgyalásokra is az, ahogyan Ankara viselkedett ebben az ügyben. Ekkor jött Obama, aki a NATO-csúcson is, meg utána Prágában, az EU–USA csúcsértekezleten is kiállt Törökország uniós tagsága mellett. Ebben egyedül a britek támogatták, a franciák rögtön és látványosan elutasították. Sarkozy számára a török EU-tagság nem fogadható el, maximum valamiféle különleges partneri viszonyt tud elképzelni Törökország és az unió között.

Igazán érdekes a német reagálás volt. Merkel látványosan hallgatott, konzervatív politikustársai pedig olyan dühödten bírálták az EU ügyeibe érzéketlenül beavatkozó amerikai elnököt – Bush szintén ezt tette –, hogy az már a német elemzőket is meglepte. Még a szociáldemokrata Steinmeier külügyminiszter is visszafogta magát, pedig pártja eddig támogatta a török uniós tagságot. Bernd Posselt, a CSU EP-képviselője azt mondta, az amerikai elnök az európaiak rovására akarta díjazni Ankarát, és azt ajánlotta Obamának, vegye fel Törökországot az USA „51. szövetségi államának”.

Talán a legnagyobb csalódást Csehországban okozta Obama. A Mladá fronta Dnes például egy szövetséges állammal szembeni arroganciának minősítette, hogy Obama figyelmen kívül hagyta, milyen súlyos belpolitikai vitákat, válságos helyzeteket, társadalmi megosztottságot okozott az amerikai radar ügye. Mindezek után nem volt hajlandó egyértelműen állást foglalni a rakétavédelem kérdésében, csak ködösített. A lap szerint Obama nagyon határozatlan ember benyomását keltette, aki csupán a szavakkal tud zsonglőrködni. És egyenesen sértőnek tartják a csehek, hogy kétnapos prágai látogatása alatt nem volt hajlandó válaszolni az újságírók kérdéseire, egyszer tartott egy sajtótájékoztatót, de csak tíz kiválasztott ember számára, ignorálva a többi – minimum félezer – újságírót.