Ki a hetes? A magyar kormány

Ha elég iróniával nézünk rá, azt mondhatnánk, Magyarország jobban teljesít, hiszen azért Lengyelországnak nagyobb esélye volt rá, hogy az EU történetében először egy országtól megvonják a szavazati jogát. De Magyarország beelőzött.

Nézzük a tényeket. Az EP azért hozott ilyen döntést, mert a képviselők szerint Magyarországon sérülnek az uniós alap- és szabadságjogok, leginkább a CEU ellehetetlenítését célzó törvény és a civilek elleni intézkedéscsomag miatt. És a lényeg itt van. Nem a magyar nép és a magyarok ellen született az uniós határozat, hanem éppen értük, és azok ellen, akik ilyen törvényeket indítványoznak és hoznak. Jóérzésű, egyszerű ember ilyen törvényeket nem hoz, nem indítványoz. A hetes cikkely beindításának kérése a magyar kormánynak és a magyar parlamenti többségnek szól. A kormány szavazati jogának megvonásáról szól. Ezért amikor egy hazug propagandagépezet azt próbálja elhitetni a választóval, hogy már megint a magyarokat bántják, az nem más, mint az ember tudatos hülyének nézése – hatalomféltésből. Az új ellenségek megkeresése, megtalálása és minden áron való ellehetetlenítése hatalmi eszköz, amelyet a gátlásos demokráciákban művelnek a demokratikus berendezkedés alkotóelemeivel szemben.

Összefoglalva: a csúnyának kikiáltott Brüsszelnek a magyar kormány egyes intézkedéseivel van baja, nem a magyar néppel és Magyarországgal. Plasztikusan fogalmazva: nem óriásplakátozza ki az uniós országokban, hogy Állítsuk meg Budapestet!, de jogi eszközökkel megpróbálja. És ugyanezt tenné Vilniusszal, Rómával vagy Koppenhágával is, ha úgy viselkednének az ottani kormányok, mint a választásokra készülő, a hatalmát foggal-körömmel védő magyar kormány. És az az intézkedés sem a litvánok, az olaszok vagy a dánok ellen irányulna.

És még egyet sorosozzunk a végére. Az az ember manapság az egyik legboldogabb ember lehet. Tennie sem kell azért, hogy az egyik legismertebb játékos legyen a világon. A műparanoia nagymesterei olyan világhatalmi tényezőt gyártottak belőle, amilyenről sok politikus csak álmodni mer. Pedig messze nincs olyan hatalma és befolyása, mint amilyet a tehetetlenség és a hatalomféltés spin doctorai neki tulajdonítanak, s amit a lakájmédia kritikátlanul ordibál. Nagy, de nem óriási. Egy ember, aki hisz a nyílt társadalomban és a szabad demokráciában. Valami olyasmiben, mint az Európai Unió. Amelynek mi is szerves részei vagyunk.