Kettős mérce

Valóban hatékonyan egyelőre csak a nyugati média propagandagépezete működik, amely ezúttal is a jól bevált kettős mércét alkalmazza.

Az iraki és afganisztáni kudarcot követően az Egyesült Államok csak nehezen szánta el magát egy újabb közel-keleti beavatkozásra, félve a lakosság negatív reakciójától. A média azonban ezúttal is besegített: az Iszlám Állam elleni légi csapások megkezdése óta szinte alig telik el hét, hogy ne kerülne napvilágra a terroristák kegyetlenségeit alátámasztó videó, amely a legnagyobb pacifistákat is meggyőzi az amerikai beavatkozás jogosságáról. A félelemre való rájátszás régi propagandafogásnak számít: a nagy veszteségekkel járó háborús beavatkozásoknál a mindenkori véleményformálók nagy hangsúlyt fektetnek az ellenség démonizálására, sokszor olyasmit is az ellenség szemére vetve, amit másoknak könnyedén elnéznek. Ilyennek számít az aktuális elrettentő videó is, amit e héten már a világ összes valamirevaló hírcsatornája leadott. Az Iszlám Állam által közzétett rövid videón egy olyan szíriai nő megkövezésének az előkészületei láthatók, akit házasságtöréssel vádoltak. A nő az életéért könyörög, amire csak annyi a válasz, hogy a megkövezésnek örülnie kellene, hiszen halálát az Isten rendelte el. A megkövezésről tudni kell, hogy egy órákon át tartó kínszenvedéssel járó halálnem, amihez az elítéltet megkötözik vagy derékig a földbe ássák. A kövek kellően nagyok ahhoz, hogy sérüléseket okozzanak, de nem szabad, hogy az elítéltet azonnal megöljék.

A videót a legtöbb hírcsatornán úgy kommentálták, hogy ez is az Iszlám Állam kegyetlen középkori módszereit bizonyítja. És igazuk is van, az ilyen szervezetnek a 21. században nincs helye a nap alatt. Akkor mégis mi a probléma? Nos, a probléma az Egyesült Államok és a nyugati országok többsége által alkalmazott kettős mérce. A megkövezés ma nem csupán az Iszlám Állam által ellenőrzött területeken számít hivatalosan elismert kivégzési módnak, hanem többek között Szaúd-Arábiában, Pakisztánban és Nigériában is. Szaúd-Arábiában ezen kívül hivatalos kivégzési módként alkalmazzák a nyilvános lefejezést és a nyilvános keresztre feszítést is. Erről persze már nem olyan sűrűn tájékoztat a nyugati média, hiszen elveszne a hatás, amit ezek bemutatásával el lehet érni a terroristáktól rettegő lakosságnál. Az említett országok egyébként is a szövetségeseink, akikre – főként a hatalmas kőolajkészleteik miatt – rá vagyunk utalva, hogy nézne ki, ha bármi apróságért kritizálni mernénk őket.