Keresztes hadjárat a magas élelmiszerárak ellen

Azt senki sem vitatja, hogy az élelmiszerárak az elmúlt két évben gyorsan növekedtek. Mivel a szlovák kormányok magukra vállalták az energiaárak növekedését, Szlovákiában éppen az élelmiszerárak növekedése volt az inflációs hullám legfontosabb eleme. Még a tavalyi év első felében is voltak olyan hónapok, amikor az élelmiszerárak éves szintű növekedése meghaladta a 20 százalékot, és az egész évre kivetítve az élelmiszerek 2023-ban 17 százalékkal drágultak. Mindegyik alapélelmiszer megdrágult, ami a legnagyobb gondokat az alacsony jövedelmű háztartásoknak jelentette.

A kormánypártok szerint az élelmiszerárak növekedésének fő bűnbakjai az elsősorban külföldi kézben lévő élelmiszeráruház-láncok, amelyek az árak növekedését saját nyereségeik növelésesére használták ki.

Ezért a Robert Fico által kiosztott feladatok is elsősorban ezek ellenőrzésére irányulnak. A pénzügyminiszter feladata, hogy készítsen statisztikát arról, hogy mely élelmiszerek ára növekedett a leggyorsabban, a fogyasztóvédelem pedig az élelmiszeráruház-láncok árrését térképezi fel. Még nem hangzott el, de a levegőben van a következő lépes, amely vagy az élelmiszeráruház-láncok árrését szabályozná, vagy egy ágazati különadóval vonná el ezek vélt többletnyereségét.

Ezzel az elgondolással csak az a baj, hogy a pénzügyi adatok ellentmondanak neki. Az élelmiszeráruház-láncok nyeresége már 2022-ben is csökkent az előző évhez képest, és 2023-ban sem várható jelentősebb változás. Ezzel szemben, a mezőgazdászok és az élelmiszeripar nyeresége 2022-ben jelentősen megnövekedett. A kormány élelmiszerügyben tehát rossz ellenfelet választott, reálisan ezek gyors árnövekedése mögött a termelők energia- és bérköltségeinek növekedése volt. Remek példát szolgáltatnak például a pékségek, amelyek még az egyre magasabb bérek mellett sem képesek elegendő alkalmazottat toborozni.

Robert Fico sokéves kormányzásából tudjuk, hogy a gazdasági problémákat elsősorban piaci beavatkozással és állami szabályozással próbálja oldani. Ebben az esetben is érvényes, hogy ha kalapács van a kezedben, akkor minden problémát szögnek látsz. Az élelmiszerárak esetében sem várható más, mint például az élelmiszeráruház-láncok árrésének szabályozása. Jobb esetben a kormány megmarad a marketing szintjén azt a benyomást keltve, hogy valamit csinált az élelmiszerár- növekedés ellen.

A statisztikai adatok szerint az élelmiszer-infláció a kormány beavatkozásai nélkül is folyamatosan csillapodik. Decemberben az éves szintű élelmiszer-infláció már csak 6,3 százalék volt, és az idén várhatóan 4 százalék alá csökken. Komolyabb átfogó kormányintézkedésekre ezért valójában nincs szükség, inkább az élelmiszer-infláció negatív hatásaitól legjobban szenvedő alacsony jövedelmű háztartások identifikálására és megsegítésére kellene koncentrálni. Ez azonban nem illik bele a jelenlegi kormánykoalíció identitásába, ezért várhatjuk majd a piaci szabályozásokat.