Kampányfinis

A komolyabb jelöltek és szponzoraik a hivatalos kezdet elé időzítették a komolyabb kiadásokat, hogy aztán végül kimutathassák, a kampányidőszakban megint betartották a kiadásokra vonatkozó előírásokat. 

Így megy ez évek óta, választásról választásra. A média kitartó bírálata ellenére semmi sem változik, a jelöltek megkerülik a vonatkozó törvényeket, és mindannyiuk közös érdeke, hogy ne lehessen szigorúbban ellenőrizni, ki és mennyi pénzzel járult hozzá megválasztásukhoz. 

A2010-es helyhatósági választások után az elemzők azt vallották,nemjelentett automatikusan hátrányt a nagyvárosokban, ha valaki függetlenként, párttámogatottság nélkül indult. Mostanra változott a helyzet. Apártoktól való függetlenség előny a választó szemében, és a pártkatonák kezdenek hátrányos helyzetbe kerülni. Pompásanmegfigyelhető ez a megyeszékhelyeken induló polgármesterjelöltek névsorán. Nyolcból négy városbanméga politikai palettán egyértelműen dominálóSmeris független jelöltet támogat, és mégazsemzavarja, hogy az „ő” jelöltjemögésorakozott fel több parlamenti ellenzéki párt is. Mint Pavol Haulík szociológus megjegyezte, a pártok hitelüket vesztették a választóknál, és sohanemindultakmégilyen jó eséllyel a függetlenek. 

Az ellenzéki pártok viszont sok helyen elszalasztották a lehetőséget a közös jelölt indítására – csupán egyetlen megyeszékhelyen kötöttek választási koalíciót. Ezzel szemben öt megyeszékhelyen egymás ellenében indítják jelöltjeiket, növelve ezzel a Smer által támogatott jelölt megválasztását. 

A négy évvel ezelőtti helyzethez képest egy komoly változás történt. 2010-ben még nem volt bűncselekmény a szavazatvásárlás, 2012 óta már az – és ez a szavazatáért pénzt elfogadó választópolgárra is vonatkozik. A Btk. idevágó paragrafusa szerint két év szabadságvesztés fenyegeti azt, aki pénzt „ígér, kínál vagy átad” a választónak annak fejében, hogy az egy bizonyos jelöltre vagy pártra szavazzon. De egy év szabadságvesztés fenyegeti azt a választót is, aki elfogadja a pénzt, vagy szavazata fejében pénzt kér. Nos, ez utóbbit éppen az alapján vezették be, ami a legutóbbi helyhatósági választások idején történt egyes településeken. 

A 2010-es választások eredményével még sokáig kénytelen volt foglalkozni az Alkotmánybíróság. A Btk. módosítása után az idei választások a rendőrséget és a bíróságokat terhelik majd, nem pedig az Alkotmánybíróságot.

A szerző a Trend hetilap politikai kommentátora