Józan ésszel

Bár a nemzetközi iszlámista terrorizmus eddig csak a tévéképernyőkön keresztül sokkolta a hazai közvéleményt, most egy körözött algériai állampolgár szlovákiai letartóztatásával hirtelen közvetlenül érintetté vált országunk. A szlovák hatóságok által elfogott Musztafa Labsi jelenleg előzetes letartóztatásban van, és a külügyminisztérium megerősítette, hogy Algéria hivatalosan is kérte kiadatását, mivel az észak-afrikai államban súlyos bűncselekmények miatt keresik. Az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet gyorsan igyekezett felhívni a figyelmet arra, hogy Labsit esetleges kiadatása után Algériában kínvallatás és akár halálbüntetés is fenyegeti. Ha Szlovákia komolyan veszi az általa is aláírt, az emberi jogokról szóló egyezményeket, akkor nem szabad kiadnia senkit egy olyan országba, ahol megkínozhatják a hatóságok vagy halálra ítélhetik. Ráadásul egy szlovák állampolgárságú feleség és gyermek férjéről, ill. apjáról van szó.

Amennyiben azonban ezek az emberi jogi érvek kerekednek felül, akkor gyakorlatilag szabadon hagyunk elsétálni egy nemzetközileg körözött terroristát. Előéletéből ítélve ugyanis Musztafa Labsi egyáltalán nem tűnik holmi kispályás radikálisnak. Már kétszer is ült börtönben Nyugat-Európában, Nagy-Britanniában a terrorellenes törvény megsértéséért, Franciaországban pedig terrortámadás előkészítéséért. Korábban Kanadában is elítélték zsebtolvajlásért. A titkosszolgálatok számára elsősorban szervezőként és nem végrehajtóként ismert, főleg útlevél-hamisítással vádolták. Elképzelhető, hogy az ő műve volt egykori kanadai lakótársának, Ahmed Rasszánnak a hamis kanadai útlevele is. Rasszán 1994 februárjában érkezett Kanadába egy hamis francia útlevéllel, és menekültstátusért folyamodott. 1995-ben kérelmét elutasították, de Algéria felé kitoloncolási moratórium volt érvényben (a polgárháborús helyzet miatt), ezért Kanadában maradhatott. A kanadai rendőrség négyszer is letartóztatta kisebb tolvajlásokért, de börtönbe sem zárták, és ki sem utasították. 1998-ban Afganisztánba ment terroristakiképzésre az al-Kaida egyik táborába. Kanadába már egy hamis kanadai útlevéllel tért vissza. Valószínű, hogy Labsi is vele tartott és tőle származhatott a hamis útlevél is. Az mindenesetre tény, hogy Montrealban lakótársak voltak. 1999. december 14-én Ahmed Rasszánt a Washington állambeli Port Angelesben, az amerikai–kanadai határon egy rutinellenőrzés után letartóztatták, mert autójának csomagtartója tele volt robbanóanyaggal. A montreali lakásán talált térképek alapján a hatóságok arra következtettek, hogy a robbantásos merénylet célpontja a Los Angeles-i repülőtér (LAX) vagy/és a Seattle-i ezredfordulós ünnepségek voltak (a terv ezért „millenium bombings” néven vonult be a köztudatba). Rasszán 2001-ben életfogytiglani börtönbüntetést kapott, Steven Gonzalez amerikai ügyész szerint Labsi is segítette, de ellene nem emeltek vádat. (Nem kizárt, hogy vádalkut kötöttek vele, vallott Rasszán ellen, ezért futni hagyták.)

Tekintettel arra, hogy egy többszörösen elítélt bűnözőről és terroristáról van szó, aki nem mellékesen illegálisan lépte át a szlovák határt, aki ellen nemzetközi (Interpol) elfogatóparancs volt érvényben, és akinek Algéria kéri a kiadatását, Szlovákiának át kellene adni az illetőt az ottani hatóságoknak. Diplomáciánk ugyanakkor garanciát kérhetne Algériától, hogy kiadatása esetén nem fogják megkínozni, és halálra ítélni Labsit.

Az Amnesty azonban még ez esetben sem helyeselné a kiadatást. Az emberi jogok védelme szép dolog, de a Labsi védelmében hangoztatott érvek alapján még magát Oszama bin Ládent sem lehetne kiadni az Amerikai Egyesült Államoknak. Elvégre az amerikaiak a guantanámói fogolytáborba hurcolhatnák, és ott kínvallatásnak vethetnék alá, Virginia államban pedig érvényben van a halálbüntetés, ezért kivégezhetnék. Akkor most nem adnánk ki bin Ládent? Az Amnesty a terroristák emberi jogainak védelmezése mellett néha egy csipetnyi józan ésszel felmérhetné fennkölt, szép elveinek lehetséges valós következményeit is.