Itt a vég kezdete!

Jelenleg épp e fordított stádiumban vagyunk, a Bajnai-kormány hathatós nemzetközi segítséggel visszarántotta Magyarországot a pénzügyi és gazdasági összeomlás szakadékának széléről, és azon dolgozik, hogy rendbe rakja az államháztartást, röviden és leegyszerűsítve: igyekszik nem nyújtózkodni tovább, mint ameddig a takarója ér. Szlovákiában meg most is érvényesül a fordított tükörkép, folyik az ész nélküli túlköltekezés és az állam gyors eladósítása. Az i-re a pontot a választások idején szokták feltenni, komoly szociális vívmányok képében növelve a közkiadásokat. A szép jelszavak ne tévesszenek meg senkit. Lényegében arról van szó, hogy megalapozatlan ígéretekkel kilóra megveszik a választókat, ami miatt az ország éveken belül a csőd szélére kerül.

2002-ben is így kezdődött a dolog a Medgyessy-kormány jóléti rendszerváltást ígérő programjával és annak csaknem konszenzusos elfogadásával (egyedül az MDF nem szavazta meg!), ami aztán annak rendje és módja szerint tönkre is tette a magyar gazdaságot bő négy éven belül. Viera Tomanová munka-, család- és szociális ügyi miniszter asszony épp e program legfontosabb pontját, a tizenharmadik nyugdíj bevezetését, pontosabban a jelenlegi karácsonyi nyugdíj azzá való átalakítását szeretné elérni. 2010-re. A parlamenti választások évével való egybeesés természetesen ezúttal is kizárólag a véletlen műve.

Az ún. felosztó-kirovó elven alapuló állami nyugdíjrendszer (Szlovákiában is) úgy működik, hogy az állam a nyugdíjasoknak felosztott járadékokat kirója a járulékfizető dolgozókra. Mivel a generációk közötti szolidaritásra épül (az aktív korú dolgozóktól elvett pénzből fizetik az idős korúak nyugdíját), jórészt két dologtól függ: a demográfiai és a munkaerő-piaci helyzettől. Egyik tekintetben sem állunk túl jól: a társadalmunk rohamosan öregszik, a foglalkoztatottság meg mintegy 140 ezer fővel csökkent a válság hatására. A Szociális Biztosító idén július végén 1,56 millió nyugdíjkifizetést és 1,27 millió nyugdíjast tartott számon Szlovákiában, közülük 930 ezer kapott öregségi nyugdíjat (a többiek özvegyi, rokkantsági, korkedvezményes és árvasági juttatást). Tehát ennyi nyugdíjra való pénzt kellene kisajtolni a jelenlegi kb. 2,25 millió szlovákiai foglalkoztatottból, ami aligha fog sikerülni. Különös tekintettel arra, hogy a nyugdíjasok száma az elmúlt években rendre 1000-2000 fővel növekedett havonta, s ez így is marad, míg több új munkahelyre egyik elemző sem számít az előttünk álló hónapokban.

Ráadásul Robert Fico ígéretet tett, hogy a kormánya nem emel nyugdíjkorhatárt. És erre jön Tomanová a 13. nyugdíj tervével! Ha megvalósítják, ez lesz a vég kezdete, és pár év múlva, a szakadék szélén ugyanúgy rákényszerülünk az eltörlésére, mint nemrég Magyarország.

Apropó, egy évben 12 hónap van, a foglalkoztatottak 12-szer fizetik be a járulékot, akkor mégis honnan legyen pénz a 13. nyugdíjra? A rendszer elvei alapján ez csak úgy működhetne, ha bevezetnék a 13. havi járulékot is. De valahogy ezzel egyik politikus sem kampányol. Inkább kifizetik a 13. nyugdíjakat hitelből, aztán meg utánuk a vízözön.